Bár-ka story #2

A keddi bázis után szombaton úgy döntöttünk Csontival, hogy levezetjük az akkor nem levezetett energiánkat, és beülünk a Bár-kába.És persze “megzsaroltam” hogy csak akkor lesz blog-bejegyzés, ha megyünk Igy hát kénytelen volt jönni. Megdumáltuk hogy olyan 7-8 felé találkozunk. Úgy volt, hogy jön tesóm is. Ő egy fél órával hamarabb elindult. Csontiék felvettek hát a megbeszélt időben (+20perc), és már mentünk is. MOL-nál felkanyarodtunk a pályaudvar felé, egyszer csak nagy huppanás… Hát miért ne szereltek volna le fekvőrendőrt oda is… Ezen a kis felfüggesztésgyilkoló malőrön kívül rendben megérkeztünk. Besétáltunk a helyre, épp találtunk egy üres asztalt, viszont feltűnt, hogy tesóm nincs sehol… Vettünk egy mojitot, és leültünk. Vártunk, dumálgattunk. Én ültem az ajtó felé, Csonti meg háttal neki. Ez nagyon zavarta, mert amikor elnéztem a válla felett, mindig hátrafordult, azt hitte jön valaki. De persze sose jött senki… Beleértve tesómat. Aki, mint mondottam fél órával előttem indul ide. Közben megjöttek az osztálytársai (akikkel amúgy jönnie kellett volna), és számonkérték rajtam, hogy hol van Szili… Hát sajnos nem tudtam semmilyen érdemleges információval szolgálni nekik… Mojito után legurult még pár koktél, majd kitaláltuk, hogy igyunk egy Flamming Lamborghini-t. Megmondtam Csont-nak, hogy csak akkor iszom olyat, ha nincs meggyújtva (igen tudok angolul… – bukott ötlet volt, de meg kellett próbálni). Megkérdeztem hát, hogy mégis hogyan működik ez az egész. A srác készségesen elmondta: Összeönt pár löttyöt egy koktélpohárba (layer koktél), majd meggyújtja. Nekem szivószállal fel kell hörpinteni az egészet, eközben Ő az egyik kezével egy másik löttyöt önt majd bele, a másik kezével pedig fahéjat szór az egész hóbelebancba. Egy órában csak egy ilyet adnak ki, mert 10 perc múlva állítólag nagyon ütős a játék. Na jó, egye fene, még ha ég is, próbáljuk meg (persze csak azért, mert Csonti azt mondta purgyé vagyok ha nem iszok ilyet – és hát én picit olyan vagyok mint Marty McFly a Vissza a jövőből… Nyuszi vagy?! ). Eszméletlen finom, és mikor hirtelen megiszod tényleg erős. Kifejezetten erős. Viszont 10 perc után nem olyan a hatása mint leírták. Még vettem egy tutu rum-ot, hátha az fejbekólint, de ez sem segített. Viszont a pénzünk sikeresen elfogyott. Közben csatlakozott hozzánk Elek, és újdonsűlt barátnője BeneZsu. Dumálgattunk, iszogattunk, Elek gondolkozott, hogy megverje-e Csont-ot vagy ne (”Hagy üsselek már meg Csonti, naa lécccciii!”), elengedett pár lagyos poént, és ennyi. Megérkeztek tesómék is, mivel azonban már tele volt a Bár-ka, mentek is tovább. Éjfél felé totál elfogyott a pénzünk, Csabikát meg nem akartuk lehúzni (?!), ezért elindultunk hazafelé. Centernél szétváltunk, és elindultam a nap folyamán sokat hangoztatott “négerek lakta” kocsma felé. Ti. a sarkon van egy kocsma, ami régen bezárt. Ezt aznap többen nyitva vélték látni, ráadásul sok raszta niggerrel az ajtóban. Sajnos a téma csak annyi volt, hogy esküvőre kibérelték a helyet. Ezt onnan tudom, hogy mikor elmentem az ablak alatt egy kibaszott dagadt menyasszonyt láttam. Az utcában végig szólt /hallatszott/ a cigányzene, én meg sajnáltam, hogy nem hoztam magammal a kártyámat. Kár volt a buliért, jobb is lehetett volna, ha van nállunk pénz… (persze igy sem volt rossz!!)

Instant Bázis

Az egyetemen koli napok voltak, ezen belül Kedden pedig Trabantfestő versenyt hírdetett a plakát. Csontival megbeszéltük, hogy átmegyek, megnézzük. Időközben kiderült, hogy imádott Egyetemünk megint hazudott, és szervezésből újra egyest érdemel, mert nem TrabanTOK lesznek, hanem egy darab BARKAS. Felültem a vonatra, átsuhantam debrecenbe. A villamoson láttam egy 7 éves kislányt, aki az orrát túrta, és úgy nézett ki mint FARKAS az X-MAN-ből (gondolok itt a szőrzetre). Na mikor odaértem az egyetemhez, felhívtam Csontit, hogy ottvagyok. Egy nappal előtte megbeszéltük, hogy kb. mikorra érek oda, de nem, Csontnak ez nem számított, Ő bement pizzázni a városba. Én meg ott ültem, keringtem a villamos megállóban mint egy hülye, vártam Őt. Azt mondta, 10 perc, és itt lesz. Én legalább 25-öt vártam, de nem lényeg. Úgy volt megbeszélve, hogy én a 19:32-es vonattal jövök vissza Karcagra, úgysem volt nállam sok pénz. Mikor Csont megérkezett, bementünk a koliba, kértem kártyát, Ő letette a cuccait, majd kimentünk, megnéztük mi van. Ment a pókerverseny (micsoda menő játék lett ez: nem kell hozzá ész, csak kis szerencse meg egy pakli kártya), illetve már (el)készültek a kaják. Kerestem a BARKAS-t de nem láttam sehol. Ekkor informáltak minket, hogy nem BARKAS lesz, hanem az ott (és közben egy RONCS zöld VW-re mutattak). Na jó, mivel még a kutya nem volt ott, bementünk a sörsátorba, és beálltunk az XBOX elé. Az egyiken Street Fighter ment, a másikon meg valami foci. Mivel a Street Fighterrel a kutya nem akart játszani, ezért nekünk csak ez jutott. Az elején (mivel eddig soha nem játszottam XBOX-al – habár maga a játék nem ismeretlen, C64-en kinyirtam anno pár joystic-ot a 2. résszel) Csont fölényesen lealázott… De kis idővel, mikor kezdtem ráérezni, és alkalmaztam a szabadalmaztatott “RANDOM BUTTON PUSH” taktikámat, egész jó lettem. Már a menetek elején szanaszét kombóztam, káméháméztam, FÖLDBEDÖNGÖLTEM ellenfelem. Mikor ezt meguntuk (egy óra mulva ) visszamentünk a koliba. Mondtam Csontinak, hogy húzzunk el és vegyünk valami innivalót, csináljunk belőle koktélt. Kiiis vonakodás után benne volt. Neten kerestünk valami egyszerű koktélt, megjegyeztük az összetevőket, és lementünk a koli alatti kisboltba. Ezt nemgyengén drágának találtunk, ezért elhúztunk a COOP-ba. Útközben találkoztunk Feccesékkel (jegyezzétek fel: a múltkori bejegyzésben is felüti a fejét…). A COOP-ban hosszú tanakodás után a MOCKBA márkájú vodka mellett döntöttük, mondván koktélban a kutya nem érzi. Bent a koliban összeöntöttük. Az első kör elég kemény lett, de hát istenem, az arányokat szokni kellett:

Purple Passion készülőben #1

Purple Passion készülőben #2

Mint látható a képeken azt a sarkot szépen kineveztük mixer saroknak… Ez zacskón nyomattam a témát. Amig Csonti zuhanyzott, készültek a jégkockák, illetve hűlt a cucc.

Purple Passion készülőben #3 + öntési technika közelről

Ezen a képen megfigyelhetjük az öntési technikámat (micsoda vékony sugárban folyik a léééé), illetve erős kezeim, amint tartják azt a nehéz dobozt (1L szőlőlé jóval nehezebb mint 1L víz).

A jól megérdemelt hűsítő

Aki egy kicsit is szemfüles, fel tudja állítani az idővonalat a vodkásüveg segítségével. Csak a telítettségi szintet kell fizetni. Egyértelmű, hogy a képek jópár perces eltéréssel készültek. Aki sok horrort nézett, az utolsó képen az ablakban láthatja a sok amerikai filmben látható effekt reprodukcióját: PISTI tükörképe csak a FÉNYKÉPEN látszódott, élőben nem!!

Közben hirtelen felindulásból eldöntöttük/(tem), hogy MARADOK, és legyen BÁZIS az estéből. Csonti kicsit nyavajgott, de tudtam hogy benne van, mivel minden nap reggel azt olvasom hogy “ejjj de kemény volt a tegnap este, másnapos vagyok”… Na szóval az a lényeg, hogy rendeltünk még 1 bort, ezt az addig számomra ismeretlen “Gyuszó” hozta fel. Szerintem eszméletlen szar bor volt, persze ez csakis a BOLT hibája (koli alatt). Ezután fogtuk magunkat, átmentünk az általuk csak “Bogiékhoz” hívott szobába. Igazából nem tudom minek mentünk – Csonti csak annyit mondott: “Bemegyünk nekik szólni hogy kimentünk”… Hát jó legyen. Bent ácsorogtunk egy darabig, közben egyikőjük megjegyezte hogy “Dejó szine van a cipődnek”… Ezt Gyuszó 2 tized másodperc alatt magára vette, és meg is köszönte, azonban egy “szivesen” helyett a “Nem neked mondtam…” választ kapta… Egyből láttam a szemén hogy “úúú kinek ha nem nekem?!”, de rá kellett jönnie hogy egy agyontaposott citromsárga adidas jobb, mint az övé. Na, ezután kihúztunk. Jöttek Sanyiék is. Megnéztük a kifestett autót, közben HOFFBOMB mintájára beleugrottam egy képbe, majd bementem venni két sört. Egyet magamnak egyet Ali-nak. Közben ment valami koncert is. Aztán átmentünk a másik oldalra, XBOX-oztunk még egy kicsit Csontival (piát nem lehetett bevinni, ezt udvariasan elmondta a ki/bedobó). SZARRÁVERTEM! HÁHÁ! Egy kis gyorsító és pörögnek az újjaim. Volt még egy kis bor is, de azt már nem bírtam meginni, különben is, már sztárolták az új legszarabb piát. Átmentünk hát vissza, ahol egy baszottnagy retkes kondérba valami lötty rotyogott. Ingyen osztogatták, pont úgy mint a hajléktalanoknak a kaját. Ez valamilyen ágyas pálinkás-boros-nyálas-mézes cucc volt, amit MELEGEN kellett fogyasztani. Semmilyen édes dolgot nem szeretek melegen, ami kondérból jön (gyümileves, stb), szóval ez sem volt ínyemre. Mindenki más így volt ezzel, de mivel ingyen volt, 3x álltunk sorba… Mikor ez is elkopott, elindultunk a bázisba.

Megyek a TAXI-hoz, be akarok szállni, mondja a csávó, hogy az elsőbe szálljunk már… Na most döntsd el 2 TAXI-ból ami egymás mellett áll, hogy melyik az első? Balról jobbra kell nézni? Vagy jobbról balra? Na szóvla a lényeg hogy beültünk. Hátul nyomorogtam mint a szar, voltunk vagy 6an a taxiba. Bázis környékén megálltunk, és bementünk az OTP-be, egy kis pénzt magunkhoz venni. Ja igen, útközben hozzánk csapódott Borbála is (még a sörsátraknál). Megyünk a bázisba, Borcsika természetesen otthonhagyta a diákját. Megyek be, nyújtom a kezem a szalagért… Erre: “Előbb a pénzt elkérhetem?” Mert bazzeg? Rámadod a szalagot és beszaladok vagy mi?! Értem én, vékony vagyok, suhanok mint az állatt, de mégis bent hova bújhatnék a kidobók elől?! Ha meg kifele futok a szalaggal miért kérsz pénzt?! Na mind1, kifizettem… Bent vettünk egy pezsgőt, amit nagyon gyorsan elfogyasztottunk. Közben Csont kiment/elment Sanyiékhoz. Mikor visszajött, beruháztunk egy viszki körre. Aztán mégegyre. Ez gazdaságosabb volt, mivel kb. 200 FT-ba került (bevettem magam, és nagy bociszemekkel mindeknit rá tudok venni egy-egy ingyen/BUDGET körre ). Ez után már nem nagyon van meg, hogy mit csináltunk. Legfőképp az rémlik, hogy 2 órakkor el akartam indulni haza, de aztán rájöttem hogy még legalább 2 óra kéne Olyan háromnegyed négykor azonban tényleg elindultam, és mire kiértem az állomásra, a vonat már bent állt. Felültem, és hazáig fel sem keltem a székből.

Másnap elég cefettül voltam, nem is birtam megmaradni otthon. Felhívtam hát a mindenbenbennevagyok Pistit, és megbeszéltük, hogy kajálunk egyet a Burger King-ben. Western Whoppert ne vegyetek másnaposan!!!

Bár-ka story#1

Sziasztok!

Lassan elfelejtem hogyan kell ide új post-ot írni Tegnap Csontival kötöttünk egy üzletet, és mivel Ő betartotta a rá eső részét, Én is be fogom. Tehát az elkövetkező három napban még kaptok három bejegyzést, két totál külömböző buliról, ráadásul mivel eljött a nyár, ráfér a blogra egy új banner is… SŐŐT, jönni fog a Top Famous Things #3 is! Vágjunk bele!

Két-három héttel ezelőtt “Mindentbevállalok” Laci és Csonti komáimmal elhatároztuk hogy kinézünk már a Bár-kába, ahol három-négy héttel ezelőtt Lacival megismertettük magunkat a személyzettel (2. és 3. vendégek voltunk, akik Chivas-t ittak…). Helyesbítek, csak Laci és Én határoztuk el, Csontit pedig úgy vettük hogy benne van a dologban. Ő amúgy debrecenben volt, vagyis jött éppen haza onnan. Laci hívta fel, hogy majd érte megyek kocsival… Laci azonban nem tudta, hogy Csont debben van, ezért Pisti azt hitte, majd debbe megyek érte De a lényeget hál’ Istennek vette: “ESTE BÁR-KA!”.
Mikor elérkezett az idő, elmentem fürdeni, feltöltöztem, és indultam Lacihoz. Ő már türelmetlenül várt, és kérdezte: “Hol van már Csonti?!”… Nemsokára megérkezett Ő is, és elindultunk a 20m-re lévő helyre. Mivel Laci java-fordítót játszott Csontinak még régebben, ezért Csont tartozott neki egy mojito-val. Ezt ők elfelejtették, de én sikeresen megszellőztettem a dolgot, Laci észbekapott, és már ott is ücsörögtünk 3 mojitoval az asztalon, széles mosollyal az arcunkon (mármint én, meg Laci – Csonti boldogabb lett volna, ha ezt a “titkot” a sírba viszem magammal ). Nagyon sokféle koktélt kipróbáltunk. Közben az emberek jöttek, mentek,  cserélődött a társaság, de a mag, mi hárman alkottuk az állandót. Közben andalítóan és egyben feltünően szólt a végtelenített jazz (csak akkor nem idegesített fel hogy végtelen ha süket voltál, vagy képes voltál kizárni a külvilágot – ez nekünk nem mindig sikerült, igy jókat nevettünk rajta, hogy már megint az a pattern szól). Csont éhes lett, és azt mondta most pia helyett kaját vesz. A terv 3 hambi volt. 1 hambi és 2 hotdog lett belőle… Természetesen a hambit megtartotta magának (vega hambi volt, a hús lehhelet vékony volt), mi Lacival pedig csócsáltuk a hotdog-ot. A hagymakarikák viszont nagyon jók voltak! Közben jöttek bevállalós emberkék, és ittak Terminátor koktélt, mindenki őket nézte a pultnál. Nagy lángcsóvák, picit remegő lábak, közben hátul egy-egy elfojtott sikoly, ami a srácokért szólt Mi sem tétlenkedtünk eközben, csak jöttek és jöttek a koktélok, kezdve az El Diablótól a Yankee Dutch-on át a Long Island Ice Tea-ig, valamint a Best Wishes-ig… Persze a név kötelezett egy-egy Chivas-ra is. Ezt Csont nem vállalta be, Ő Pink Caddi-t kért.
Egy téves eszme miatt úgy gondoltuk hogy a hely tízkor bezár, ezért szépen áthúztuk a belünket a HEMO-ba. Mivel Nagykun volt, rengetegen voltak. Kértünk két kis Heinekent, majd leültünk. Lacival kirobbanó formában voltunk, akit lehetett
- kifiguráztunk: El nem tudtuk képzelni hogy milyen sportágban versenyezhet a 300 kilós IRL Peter Griffin kinézetű srác… Laci szerint csak cheerleader volt, de a végén kitaláltam: Sumo!!
- kinevettünk: Egy csaj teljesen felöltözött CITROMSÁRGÁBA! Mennyi bogár tapadhatott rá?!
Lent ment a szauna (Diszkóóó), fent meg valami rock&roll téma. Vettünk még egy kör sört, eldumálgattunk még egy darabig, jöttek Feccesék is, csocsóztunk is, majd átmentünk a Toronyba.
Mikor meguntuk a bulit, elindultunk haza. Befordultunk a PLUS-nál is mit láttak szemeink? A bárka tárva-nyitva. Hétvégén 3-ig vannak… Na mi legyen, dugtuk össze fejünket, és hirtelen arra jutottunk Csontival (2 mp alatt), hogy Lacinak le KELL vennie egy kis pénzt (mert ha nem, akkor egy CSAJ), mert itt nem lehet megölni a bulit. Igy szerencsétlen Laci levett egy picivel több pénzt, mint amit megbeszéltünk, és beültünk még két körre… Ekkor lett Laci neve Bahamamama… egyszerűen nem tudott leállni, mindig ezt hajtogatta, és természetesen -mivel az ő pénze volt- ezt is vett belőle. Mikor minden fillérünk elfogyott, hazaindultunk. Laci ugye gyorsan hazaért, mi pedig Csonttal a cég és az adócsalás mikéntjeit elemeztünk ki… Összességében jó kis buli volt ez na… És már csak kettőt kell aludni a második részig Mármint a bár-ka story második részééig! Ha bázisos bulibeszámolóra vágysz, gyere vissza holnap!!

Rég volt, tán igaz se volt…

Hú de sok idő telt el az utolsó írásom óta! Semmi frissülés, semmi hír, semmi új olvasnivaló, ejnye-bejnye…

Úgy emlékszem kettő darab bulival vagyok adós, de mivel régen voltak, nem biztos hogy minden infó teljesen akkurátusan lesz leírva Kezdjük a régebbivel, mégpedig a “Dávid és Gombi átmennek Lovardázni” c. project-el.

Mivel Lovardáról van szó, valamikor rég, még tavaly Gombival elhatároztuk hogy átmegyünk Debbe szétcsapni az emberek között, szóval összekaptuk magunkat és felszálltunk a vonatra. Csonti azt hiszem valami születésnapi bulin volt, tehát Gombi meg én elhatároztuk hogy beülünk a vigadóba. Mikor odaértünk, kerestünk egy jó kis helyet, aztán beültünk. Kikértem 4 tequilát, meg egy kólát. Közben dumálgattunk, Gombi ismerkedett a hellyel, és persze fogyott a tequila mintha víz lett volna a sivatagban. Közben szólt a zene, pár számot felismertünk, pár nem tetszett, ami meg tetszett, de nem tudtuk mi az, Gombi megkérdezte Kb. mindenkihez odament, hátha tudja mi szól éppen. Úgy emlékszem csocsóztunk is párat. Olyan 11 felé elindultunk a Lovardába. Előtte Gombi ideadta a telefonját, hogy vigyázzak rá, nehogy felhívjon valakit ilyen állapotába, mert abból csak káromkodás származhat. Igy hát elraktam a telefonját, és elindultunk utunkra. Egy 10-15 perc múlva odaértünk. Beálltunk a sorba, megvettük a jegyet, utánna beraktuk a kabátokat a ruhatárba, majd bementünk. Innenstől kezdve konkrétan kb nem találkoztam senki ismerőssel, ebbe a halmazba van Gombi is, mivel Ő is eltünt Aztán olyan negyed négy felé kimentem enni, bevágtam egy gyrost, meg egy lángost. Gombi és Csonti még mindig sehol! Lassan a vonat is megy, hát mi tévő légy Dávid?? Hívjuk fel Gombit! – jött a nagy ötlet. Hívom a számot, egyszer csak valami elkezd rezegni a zsebemben – “hát persze!” – csaptam a homlokomra – Gombi telefonja itt van nállam!! Mivel semmi kedvem nem volt ottmaradni, ezért kimentem az állomásra. A vonatot éppen elértem. Abban a pillanatban, ahogy a vonat elindult, csörög a telefonom. Csonti volt:
- “Hello, baj van Dávid, Gombi nem tudja hogy a kabátja!!”
- “Hát beraktuk a ruhatárba, nállam nincs csak a telefonja!”
- “Hmm oké akkor”

Másnap Gombi elkocsikázott a telefonjért, s a sztori végülis jól végződött, meglett a kabát is

A másik buláj a Szilveszteri Diszkósit volt. Nos, itt akadtak problémák. Kb. már egy héttel ezelőtt Bali készített “terveket” amiket MSN-en átküldött mindenkinek, mondhatni le volt zsírozva minden. Úgy volt, hogy mindenki együtt megy át debben, ahol Karináéknál kezdünk majd. Na ebből az jött össze, hogy a csapat töredéke -4 ember- jutott át azzal a vonattal, amivel akart, Gombiék természetesen lekésték a vonatot. Mivel ünnep volt, természetesen csak 2 óra múlva jött másik vonat. Csonti meg már Debben volt, erről SMS-ben tájékoztatta Balázst (Ő meg csak annyit mondott erre, hogy “Rendben.”)… Debrecenbe érve a 31-es buszt kellett keresnünk. Természetesen pont az orrunk előtt ment el, így 10-15 percet vártunk. Amikor megjött felültünk, kijukasztottuk a jegyet és ültünk. Itt már megbontottuk a béjlízt Mivel a baj csőstől jön, hát miért ne mentünk volna túl a megállón?? Nem baj, hát körbe megy a busz – gondoltuk. Hát nem ment körbe A csávó leszállított minket Debrecen gettójában. Bali itt vett két kólát (ugye ez Gombiéknál maradt, ők meg karcagon). Ott megint vártunk egy fél órát, természetesen a jegyeket kidobtuk. Hát nem kellett volna, ugyan az a busz, ugyan azzal a fickóval jött vissza. Nem baj, hát lyukasszunk megint. 10 perc buszozás után elértünk Karináékhoz. Ott szépen be lettünk tessékelve, el lettünk helyezve a szobában, és Bali már hozta is a piákat. Dumálgattunk erről-arról, vártuk a többieket. Nemsokára meg is érkeztek (mivel mi elbuszoztuk az időt). Ők is helyet foglaltak, majd elkezdődött a tényleges ivászat. Amikor úgy gondoltuk hogy idő van, elindultunk a főnixhez. Természetesen a problémák még nem értek véget, én úgy elraktam a jegyem, hogy hirtelen nem találtam meg Balázs erre ideadta az ő jegyét, és vett egy másikat. Bent Gombival küldük az ipart, vele mászkáltunk, ettünk, ittunk. A buli végefelé Ő kicsit elfáradt, nagyon aludni akart. Állítólag hányt is, bár ezt én konkrétan nem láttam, Ő mesélte. Volt bent hot-dog árús is. Hát nem akarok hazudni, de ha nem vettem 5-öt, akkor egyet se! Négy óra felé (azt hiszem) találkoztam Zoliékkal, akikkel megbeszéltem, hogy hazahoznak (kocsival voltak). Aki tudja hogy hol a Főnix, és hogy régen hol lakott Baggio “Hamé” társunk, az azt is tudja, hogy legalább egy órás séta a kettő közötti táv Persze Zoli oda parkolt Na mind1, hát legyen…

Ezen a kettő íráson kívül azt hiszem nem vagyok adós mással, mivel csak pár kisebb dolog történt (volt DJ születésnap a HEMO-ba, pár sörözés Lacinál, de hát ezekről nem sok írni való van, csak dumálgattunk).

Szitkozódni lenne kedvem (egyetem miatt), de most azt inkább kihagyom, elég volt az előző két post (de lesz még olyan, ha felgyűlik bennem muszáj lesz kiírnom magamból!!)

Szentségelés, 2. felvonás

A minap küldtek nekem egy linket, és miután rákattintottam ez fogadott:
Ha valaki esetleg nem értené: A HÖK (Hallgatói Önkormányzat) kitalálta, hogy minden egyes felvett, de nem teljesített kredit után fizess 1500 Ft-ot. De egyszerre csak 12 kredit után maximum (tehát 18k). Mindezt azzal az indoklással, hogy

“sok hallgató a félév elején „kreditvadászatra” indul. Felvesz nagyon sok tárgyat, aztán vagy tudja teljesíteni vagy nem. Felveszi a tárgyat, majd nem jár be, nem is vizsgázik, de ezzel elveszi a tárgy felvételének lehetőségét másoktól, akiket tényleg érdekel, mivel korlátozottak a jelentkezési létszámok. Esetleg egy tárgyat felvesznek annyian, hogy nagy előadót kell használni, aztán a harmadik órán már elég lenne a húsz fős szemináriumi terem is. Az új díjjal arra szeretnénk ösztönözni a hallgatókat, hogy megfontoltabban vegyék fel a tárgyakat, és amit felvesznek, azt végezzék el.”

Na nézzük: Kreditvadászat. Persze, hogy arra indul, mivel a rendszer egy átláthatatlan szar. Van iylen sáv, olyan sáv, ebből kell x kredit, abból kell x kredit, már azt se tudja mit vegyen fel. HÖK figyelmébe: CSINÁLJ NORMÁLIS KREDITRENDSZERT, UTÁNNA DIRIGÁLJ!

Elveszi a tárgy felvételének lehetőségét mástól? Van 190 ember, erre a TO meghirdetett 50 gyakhelyet. Ez volt első félévbe! HÖK figyelmébe: Visszamenőleg fizessetek nekem annyiszor 1500-at, ahányszor a TO-ra kellett szaladgálnom, hogy az amúgy 30 fős terembe tényleg 30-an legyünk gyakon (15 főre volt meghírdetve). Ezt tedd rendbe baszdmeg, utánna dirigáljatok köcsögök!

Minden évbe új tanulmányi rendszert kell megtanulnia, azt se tudja a hallgató hol áll a feje: Egyszer ETR, egyszer régi Neptun, egyszer új Neptun. Mindegyik szar, nem működik, túlterhelt, 3 másodpercenként kidob. HÖK figyelmébe: ha annyiszor kaptam volna 1500-at, ahányszor év elején nem tudtam felvenni a tárgyaimat (időben) a rendszer miatt (fagyás, túlterheltség, stb), már milliomos lennék! Ezt tegyétek rendbe köcsögök, utánna dirigáljatok!

Nagy előadóit kell használni? Utánna meg a kutyát nem érdekli az előadás? Jajj, hát persze hogy a hallgató a hülye! HÖK figyelmébe: Szerezzetek be olyan tanárokat, akik nem végig a tábla felé fordulva, magukban motyogva FELIRJÁK a jegyzetet a táblára (gondolok itt Dömösire, Várterészre), hanem tényleg ÉRDEKES dolgokat mondanak el a témáról, ÉRTHETŐEN! Nem a maguk szórakozására vannak ott a tanárok, hanem azért, hogy minket, tudatlanokat megtanítsanak arra, ami a MUNKÁMHOZ kelleni fog. Ja és jó lenne, ha a mai technikához igazítanátok a tematikát, és nem 1970-es ADA-ról meg C-ről kéne hallgatnom az unalmas szar előadásokat. Hidd el HÖK, telel enne az az előadói ha normális előadások lennének megtartva bennük.

Nézzük mire menne a pénz:

Az ebből befolyó bevételt a hallgatók mindennapi életének javítására szeretnénk felhasználni. Előkészületben van egy olyan, a hallgatói szolgáltatásokat jelentősen javító csomag, amely keretein belül többek között megvizsgáljuk a lehetőségét annak, hogy Szegedhez hasonlóan nálunk is bevezethető-e a városi tömegközlekedés egyfajta bérletkedvezmény-rendszer az érvényes debreceni egyetemi diákigazolvánnyal rendelkező hallgatók számára. Emellett azt is tervezzük, hogy ebből a pénzből notebookot adunk azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaik során a diplomához szükséges sikeres nyelvvizsgát tesznek.

A hallgatók mindennapi életének javítására szeretnétek felhasználi? Pl. íratni egy JÓ neptun féleséget, (több évre, hogy ne kelljen minden évben baszakodni vele), vagy hogy ne kelljen már két helyre szaladgálnom (TO / szolgáltató központ – amibe amúgy MÁR tönkrement a sorszámkiadó gép)?? Erre fordítanátok? Vagy hogy lemossátok végre a kémiai ablakait?? Bérletkedvezmény rendszer??? Az 1500 Ft-os TANULO bérlethez még kedvezményt akarsz csapni? MINEK? Hát kiváncsi vagyok erre a kedvezményre, gondolom olyan lesz mint a két-három éve igért kis kártya, amivel kedvezményesen látogathatok ezt-azt, és amiért nem mellesleg 5000Ft-ot kellett fizetni, aztán nem lett belőle semmi! Még jó, hogy a pénzt nem nyúltátok le buzikáim!

Notebook-ot adtok annak, aki az egyetemen elvégzi a nyelvvizsgát? És aki úgy ment oda? Miért nem kaptam laptopot? Mert okosabb voltam már akkor, mint azok akik most teszik le a nyelvvizsgát? Vagy akkor nekem nem kell majd 1500-akat fizetni a kreditekért? Valami kedvezményt kapjak már én is hogy basszátok meg!

A nem elbukott kreditekért mennyi pénz jár? Csak hogy tegyük már tisztába a dolgot. Az egyetemtől SE kolit, SE lakhatásit, SE SEMMIFÉLE támogatást nem kaptam, eddig csak a pénzt nyeli (jó, nem valami nagy az átlagom), ÚGY, hogy elvileg államilag finanszírozott képzésen vagyok. HÖK figyelmébe: HAJTSD BE ÁLLAMBÁCSIN a részem, én költségtérítéses vagyok! Ja, és ha ez bevezetődik, akkor remélem UV dij nem lesz.. Mert az már a pofátlanság legfelső határát súrolná. Igy csak szimplán azt kívánom hogy az összes HÖK-ös akinek ehhez köze volt, nőjön köröm a farkára!

Dolgok, amiket utálok

Úgy látszik ma nagyon szitkozódós kedvemben vagyok. Megírtam az előző post-hoz a kimaradt részt (Bulik. Szentségelés. Miegymás), és miközben éltem az életem / neteztem valahogy jobban felmérgeltek a szokásos eszetlenségek. Igy most egy olyan post következik, ami egy kicsit eltér a többi stílusától, mert felsorolom azokat a dolgokat, amik egyszerűen felmérgelnek, ha meglátom őket. Sőt, kipróbálom a WP új funkcióját, a szavazást is, így lehet szavazni is (már ha összejön – de hát miért ne jönne?!). A sorrend nem feltétlen a mérgelődésem sorrendjét tükrözi, inkább csak azt, hogy milyen sorrendben jutnak eszembe a dolgok.

Kezdjük is a felsorolást:
1) Adva van egy zenei CD. Gyári. Józsika fogja, oszt’ begrabbeli 128 kbps-be, törvényekkel nem törődve felnyomja valami fájltároló helyre, majd a linket kirakja egy fórumba, és veri a mellkasát, hogy tessék itt van, “nagyon jó minőség”. Nos, ilyenkor derül ki, hogy Józsika vagy süket, vagy egy szappantartó méretű kínai 1200 W P.M.P.O-s “hangdobzoa” (inkább zajdoboza) van. Nincs abszolút hallásom, de azért 128 kbps-t ne írjunk már “kiváló minőségűnek”. Beszédre, vagy más forrásból erre kódolni (pl. rádióadás) megfelelő, nem is szívnám a fogam, de csak azért spórolni a bitrátán, hogy 5 perc alatt fent legyen, hát nem tudom. Akkor ne grabbeljen a gyerek. Vagy ne írja oda, hogy “nagyon jó minőség”. NEM AZ! Tanuljuk meg, nem az!

2) Az előző esetet alapul véve, Tóni fogja Józsika 128kbps-es számait, oszt’ nagy elánnál újrakódolja 320kbps-re, mondván hogy hát így jobb lesz a minősége. Nem egyszer mérgeltem fel magam rajta, mikor a topicban oda van írva hogy “úh 320kbps”, aztán a reccsenés pont ugyan ott van a 9. track-en, ahol a 128kbps-es “release”-en. Ilyenkor szoktam megmondani a kedves újrakódolónak hogy takarodjon a kurva mamájába. Csinált a szarból egy mégnagyobb kupac szart.

Lehet persze 320kbps-es kódolás is nagyon szar. Ezeket is utáljuk. Tehát attól, hogy valami 320kbps egyáltalán nem biztos hogy hejdejó minőség, jegyezzük már meg végre! A süket ember meg ne grabbeljen, az olyan meg ne írjon “hihetletlen jó hangzásról”, aki ilyennel hallgatja a zenéket:

3) Béla elmegy a moziba a telefonjával aztán felveszi az éppen aktuális filmet. Hazamegy, a 3gp-t átkonvertálja valami hót szabványtalan DivX-es fájlba, majd felnyomja valami fórumra. Odaírja, hogy “Kép/hang minőség 9/10“. Persze screenshot nincs. Az audio kb. 10 kbps MP3 CBR (AMR-ből konvertálva), a kép meg ~320*240 körül, és épp, hogy 12 fps. Namost ez még a CAM-ok között se 9/10-es. Az ilyen inkább csak nézze a filmet.

4) Történt a minap, hogy elromlott a bojler, a fűtőszálnál eresztette a vizet. Gondolom nem kell mondani, hogy ez azonnali csere, mert életveszélyes. Nekiálltunk, leeresztettünk 100L vizet, majd szétszedtük őkelmét. A fűtőszálat úgy kell elképzelni, hogy egy, a fűtőszál talpához heggesztett csavar fogja oda egy vas “karikához”, amit meg a bojler kívülső oldalára csavarozol fel. Namost ez a hozzáheggesztett csavar eltört. Hát mit csináljunk, fúrjuk át, majd rakunk bele egy 5-ös vagy 6-os csavart. 2 nappal ezelőtt faterom nagy lelkesedéssel vett a TESCO-ban egy BRISTOOL ENGLAND feliratú 15 db-os fúrókészletet 300(!!) FT-ért. Természetesen nem angol gyártmányú volt, a hátulján a “Made In China” tündöklött, na mindegy, talán egy fúrást kibír. Tévedtünk.

Igen, ez egy 6-os fúró. Nem tudom milyen anyagból van, szerintem keményített alufólia. Apám azt mondta, egyszer látott olyat is, amikor fúrás közben a fúró spirálja kiegyenesedett. Kb. ugyan az a minőség lehetett a két fúró. Nem tudom mit szólnának a TESCO-ban, ha visszavinném, és azt mondanám hogy visszahoztam garanciába. Vagy csak próbáljon meg vele kifúrni egy lágy kocsonyát.

5) Amikor a hülye okoskodik. Hát azt nagyon utáljuk. Meg persze azt, amikor valamilyen állítását arra alapozza, hogy “anyám munkatársának a férjének a külföldon élő távoli rokonának a fia már LEHET, hogy látott ilyet”. Ezeken már csak nevetni tudok.

6) Mostanság nagyon elterjedt a rádióban / tévében az “úgy gondolom”. Minden szóvívő, politikus igy kezdi a mondatait, “úgy gondolom”. És egyszer sem az a kérdés, hogy “Ön mit gondol a(z) …”. A kutyát nem érdekli hogy mit gondol, közölje a tényeket! Nem érdekel mi jár a fejében, ne gondolja azt, hogy ez jó. Járjon utánna, bizonyosodjon meg róla, ne csak GONDOLJA, basszameg a kurtafarkú!

7) És persze felbasz az ország helyzete. Felbasz a “gazdasági világválság”. Ezen valaki megint akkorát kaszált, hogy nemigaz (hova lett a sok pénz? Valahova csak elúszott, olyan nincs hogy “ELTÜNT”, GONDOLKOZUNK MÁR EMBEREK!). Nincs olyan hogy nem lehet megoldani! Emberek hozták létre, emberek tudják megállítani! Ők, akik az árakat szabják, Ők NEM AKARNAK változtatni. Ha lejebb menne az ára mindennek, fogadok többmindent venne az ember fia. De nem, ezek felnyomják az árakat, a fizetéseket meg le. És akkor mi vagyunk a hülyék, mert nem veszünk semmit! Hát üzenem az összes nyomorult buzeráns csecsszopónak, hogy BASSZÁK MEG AZ ANYJUKAT! Kellett nekünk az EU, meg a seggnyalás… Pff..

Utálom az utak állapotát, valamint azt, ahogy kátyuznak. Eddig lyuk volt, mostmár dobocska. Gratulálok.

9) Nem értem miért kell nekünk argentinábol paradicsomot hozatni. Itthon már nem terem meg?! Miért kell a hortobágy közepére alagút? Ráadásul még hánynak rá földet is? Azért van a kocsin kormány, hogy be lehessen venni egy-két kanyart!! Egyszóval utálom a logikátlanságot. A városunkban, amig volt tejüzem (mert hát miért is ne zárták volna be, biztos nem adtak több tejet a tehenek), addig a tejet elszállították veszprémbe, az ottani tejet pedig idehozták, majd abból csináltak itt túrót meg sajtot stb. Kérdem én: MIÉRT?! És akkor nekünk mondják, hogy ha 5 percre kimegyünk a szombából kapcsoljuk le a villanyt, segítsük a környezetet?! HAHA!!!! JÓ VICC!! Ó, és mind ezekről a dolgokról kik döntenek? Az előző postban kitárgyalt oktatási intézmények szüleményei, a rohadt diplomás politikusok. Miért jár egyetemre ha ennyire barom lesz belőle? Semmire nem tanít a rohadt egyetem?!

10) E.ON. Nem kell itt TITÁSZ, jöjjön a külföldi, jobb lesz a szolgáltatás. Lássukcsak. TITÁSZ = Áramszünet 25-30 percre viharban. Elfogadom. Vihar van, összegabajodik a vezeték, nincs áram. 25-30 percet kibirok sötétben, max. ledőlök egy picit. Jött az E.ON = Áramszünet 0,5 másodpercre, pont annyira hogy minden gyorsan meghülyüljön, ki, majd fél másodpercen belül bekapcsoljon. Ez a lehető legeslegrosszabb az elektromos készülékek számára. A rövid időn belüli sokszori ki-be kapcsolgatás. MErt ám ennyi idő alatt a kondik nem sülnek ki, továbbviszik a készüléket, mikor kezdenek kisülni, már kapják is a következő löketet. Jobban szerettem, amig 30 percre elment az áram, tudtam, hogy bedugva hagyhatom a dolgokat, mert amikor visszajön, akkor úgy is marad. Itt meg rohanok, hogy kihúzzak mindent, vagy lecsapjam az automatát, nehogy tönkrebaszódjon valami. Ez a jobb szolgáltatás? Ha valami E.ON-os olvassa, tehetne valamit mer’ ez katasztrófális. Mi lenne ha minden nap jönne valami monszun?!

Hirtelen ennyi. Ha még összefutok valamivel, vagy látok olyan szavazás eredményt, beleírom

Bulik. Szentségelés. Miegymás.

Igaz nincs péntek, de a 13. elég szerencsétlenül indul: nem húzhattam tovább, le kellett ülnöm a wordpress elé, hogy megírjam a blogot. Nagyon el vagyok maradva, ráadásul olyan dolgokkal, amikre az időpont távolsága miatt alig-alig emlékszem. Épp ezért kell most megírnom, mert szerintem holnapra teljesen feledésbe merülne az egész.

Kezdjük a legrégebbi időponttal. Csak annyit tudok már, hogy szerda volt, és mentük az istálóba. Bali, én, Roli, kisRoli. Balival vettünk Tesco-ba két Fütyit, meg még hozott bort. Ezt a vonaton elszürcsöltük. Állomáson felmentünk brunyálni, majd felszálltunk a pálcásbuszra. Én sikeresen leszállítottam a csapatot a MOL kút ELŐTT (nem tudom miért, de bekavarodott a GPS ), szóval a nagy szégyenkezésem közepette kellett jó sokat gyalogolni. Mikor nagy nehezen odaértünk, befizettünk magunkat, és láttuk, hogy a kutya nincs még ott. Ezért Bali és kisRoli fogta magát, kimentek még piáért. Addig mi Rolival bent álldogáltunk, Roli kólázott, én meg csak támasztottam a falat, és vártam Baliékat. Nemsokára megérkeztek. Nézem Balit, nagy borfolt a felsőjén, kezébe egy üveg Dankó.
-”Bali, hát hogy hoztad be üvegestől?!”- kérdeztem.
-”Hát a kezembe, hogy?!”
Igazából arra voltam kíváncsi, hogy a kidobók, azok a kidobók akik egy élesebb széllel megáldott papírlapot is kitapogatnak a télikabátban, hogy a picsába nem vették észre azt a baszottnagy üveget a kezében… A kis “híd” alatt ittunk, de Baliék már nagyon mentek volna befelé, én meg nem tudok gyorsan inni, szóval Bali fogta, és kilökte a kukába az amúgy még félig lévő üveget. Bementünk táncolni, ittunk még a pultnál valamit, majd Bali elment hányni a lépcső mellé. Nemsokára megérkeztek Csabikáék is. Táncikáltunk, iszogattunk, majd nemsokára megérkezett Csonti is, aki szülinapot ünnepelt eddig valahol máshol. Ha jól emlékszem tán még karaokiztunk is, bár lehet hogy ezt már keverem egy másik bulival. Azt viszont tudom, hogy Reményi megkérdezte, hogy nem megyünk-e ki a kocsihoz inni. Hát mondom menjünk. Kisétáltunk a nagy hidegbe kabát nélkül, dumálgattunk, és ittuk a pezsgőt energiaitallal. Közben odajött két srác, hogy nem kell-e jó házibor, és közben lóbálták a 2L-es PET palackot, amiben valami sárga lötty volt. Nem nagyon bízok az ilyen piákban, elvégre ki adna oda csak úgy valakinek 2L tökéletesen hibátlan házibort?! Bali is inkább kidobta minthogy odaadja valakinek. Én meg inkább meginnám, ahelyett hogy ajándékoznám. Na mindegy, mondtam nekik hogy köszi nem kell pisi, de a srác beleivott, és nem láttam az arcán semmiféle idegi rángást, ami arra utalt volna hogy a saját huggyát issza. A lényeg hogy otthagyta. Talán egyszer megkóstoltam. Miután a pezsgő elfogyott, visszamentünk még lézengeni egy kis időre. Én vettem egy sört, majd támasztottam a bár előtt a korlátot. Mellettem táncolt egy eszméletlenül beképzelt ribanc, aki nem tudom mire fel volt beképzelt, mert az arca olyan rusnya volt mint egy csupaszra borotvált macska segge. Mondjuk a többi része nagyon is rendben volt. Na a lényeg, hogy minden hapsi kérdezgette tőle, hogy hozhat-e neki valami piát, de a csaj mindenkit lepattintott, hogy Ő nem iszik semmit, meg már amúgy is “picit becípett”. De aztán jött egy szerencsétlen pali, aki előbb megvette a piát, mint ahogy kérdezett volna, a csaj meg azt mondta neki nem kell. A csávó lerakta “elém” a piát. Gondolkoztam egy darabig, hogy gyorsan lenyomjam-e (mármint a piát), de a csaj nem nagyon foglalkozott vele, a csávó meg már rég eltünt a rákba. Egy jó 20 perc után a csaj csak nem foglalkozott a piával dobálta magát össze vissza, na mondom akkor ne vesszen kárba, én ezt megiszom. Ahogy megfogtam a poharat, a csaj:
-”Hé az az enyém, nem?”
-”Hát nem tudom, szerintem ez árva, mert itt áll már egy ideje”
De csak kikapta a kezemből is megitta. Ennyit a magyar mentalitásról. Az egyik gyanús bort akar odaadni, a másik meg csak azért is megissza (még ha nem is kell neki), nehogy neked jó legyen. Lehet fel kellett volna pofoznom, szerintem a világnak tettem volna szivességet ha picit minuszba ment volna a csaj egója. Nem sokkal ezután jöttek Baliék, hogy megyünk haza. Kivettük a kabátot, kiálltunk. Kaptam Balitól egy fél lángost, majd beültünk a kocsiba. Csabi, a józanéletű vezetett. Csonti is jött, őt kiraktuk az egyetemnél. A kocsiban közben ment a “MENJÜNK GYÖNGYÖSREEEEEEEEE”. Hazafelé is ez ment. Csabinak már a töke ki lehetett, mert mindig mindenki mondta neki mit csináljon a “MOST ELŐZZZZ ÁÁÁÁÁÁ”, ” VISSZA HÁROM GYERÜNKKKKK” és a klasszikus “CSABIIIIIIIIIIIIII!!!!!” kiáltásokkal. A lényeg hogy hazahozott minket. Saját maguknál megállt, elköszönt, majd bement. Ekkor Jani vette át a volánt majd hazaszállított minket.
Mint láthatjátok, ez egy elég jó buli volt, nekem legalábbis nagyon bejött, kivéve a séta része, de hát azt meg magamnak köszönhetem (meg a többiek is).

Következő dolog pedig a pirosbetűs nap, OKTÓBER 31. Figyelem, erősen megrázó sorok következnek!

Előzményekbe nem megyek bele, a lényeg hogy ottvoltam Laci komámnál olyan este nyolcra. Amig nem jöttek meg Csontiék dumálgattunk, átbeszéltünk milyen szarok a munkáltatók, stb. Csontiék végre megjöttek. Átadták a jó kis Jim Beam-et, majd leültünk inni. Gombira haragudtam mert csak 2 üveg bort hozott magával, és semmi másból nem volt hajlandó inni. Dumáltunk erről-arról, jó volt a hangulat, csak kicsi volt a hely a konyhába. Mikor meguntuk a dolgot, elindultunk VOLNA, de előbb Baliék ragaszkodtak hozzá, hogy igyak egyet tisztán, csak hogy ne sértsem meg őket. Na jó, egy még belefér. Igyál még egyet, hogy Csontit se sértsd meg… Hááát nem tudom srácok… Na jó. Na akkor még egyet hogy … Ezt már nem kéne, de tényleg. Végül csak sikerült legyűrni a találomra kimért 2 “deci” után a harmadikat. Kár volt. Nekem kb. eddig tartott a buli, nem tovább. Egyszóval ami innen következik, azt már csak hírből hallottam.
Mivel Gombira haragudtam a fent említett okokból, állítólag majdnem belöktem a bokorba. Katonásan lépkedtem, órámat majdnem elhagytam, persze a legnagyobb sárba fetrengtem. Voltunk oroszlánba, hemoba, majd az ifibe. Oda csak azért mentünk, mert azt mondták a többiek, hogy bárkibe beleköthetek. Állítólag ez nagyon megtetszett. Ott nekimentem a kidóbóknak (?! huh), a HEMO-ba még inni akartunk, szóval vettünk vodkanaracsot. Hát kb. ennyi. Ezeket kb egy hét múlva tudtam meg, mivel nem volt MSN-em, és nem volt senki aki elmesélje. Nem tudom, hogy megnyugtatna-e, ha szajkóznám magamnak, hogy “semmi baj, egy évben egyszer belefér”, de valószínűleg nem. Kicsit túlzás volt a dolog, bár Csonti azt mondta “jó buli volt.” Örülök hogy tetszett, kár hogy én semmilyen véleménnyel nem tudok lenni róla, mivel nem emlékszem semmire. De ha csak a “Lacinál” részig kell díjazni a dolgot, akkor bejött.

Szentségelés. Miegymás.

Előre szólók, hogy itt kőkemény fikázás következik. Érlelődik már bennem pár hete a dolog, eddig csak MSN-en, illetve szóban, kis társaság előtt vitattuk ki a dolgot, de egyszerűen nem birom tovább. A történet 2006-ban keződik, mikor is 2 osztálytársammal elkövettük azt a hatalmas baklövést, hogy a Debreceni Egyetemet jelöltük meg, hogy teljesítse álmunkat, és faragjon belőlünk kíméletlen informatikusokat. Mivel az akkori főellenségünk a középiskola volt, ahol minden második napunkat az igazgató irodájában töltöttük, mert úgy éreztük korlátokat szabnak elménknek, eszméletlenül örültünk, mikor felvettek az egyetemre. Úgy gondoltuk: végre, egy hely, ahol nem szabják meg pontról pontra mit kell tenned, kapsz egy kis szabadságot, valamint egész nap azzal foglalkozhatsz, ami ÉRDEKEL, amiért valójában eddig küzdöttél. Jelen esetben ez nállam az informatika volt, azon belül pedig a programozás. Úgy gondoltam -és még mindig úgy gondolom- hogy ez a téma soha nem járhat le, nem megy ki a divatból, a gépeket mindig is be kell majd programozni. Bármennyire is szerettem volna, sajnos hardvertervezéshez közöm sem lehetett (nem találtam olyan iskolát, ahol ezzel foglalkoznak), ezért maradt a programozás. No, de ne kanyarodjuk el a témától. Ott tartottunk, hogy örömtánc, sikoltozás, ugrándozás, pezsgőbontás, minden volt, mikor felvettek. Igaz, hogy előtte már látható volt pár baljós dolog: pl. a felvi.hu -ami a felsőoktatáshoz vezető út LEGELSŐ LÉPCSŐJE- eleve megtört a hatalmas nyomás alatt, és minden 600. kísérletre jött csak be. Már ekkor gyanakodnom kellett volna, hogy ha egyszer tudják, hogy hány ember jelentkezett felsőoktatási intézménybe, akkor miért nem készítik fel a szervereket ekkora terhelésre… (tehát az lehető legelső megoldandó problémán elhasalt a sok OKOS DIPLOMÁS ember, akik két számot nem tudnak összehasonlítani: 2 millió jelentkező <> felvi.hu teherbírás kb. 500.000 ember… ennyit erről). Nem baj, gondoltam, ez nem az oktatási intézmény hibája. Végülis nem hallottam sehol, hogy a Debreceni Egyetem munkatársai készítették volna a honlap akármelyik részét is. Nemsokára megérkezett egy levél is az egyetemtől, melyben kb. ez állt: “Gratulálunk, Ön felvételt nyert, fizesse be az alábbi csekkeket”. Ezt ezért, azt azért, emezt meg azért. Nagyjából 15 ezer forint ment el úgy, hogy az egyetemet még hírből se láttam, évnyitó se volt, és ők sem láttak még engem. Az egyik 5000FT valamiféle kártya lett volna, amivel kedvezményesen látogathatom az egyetemmel kapcsolatban álló helyeket, pl. Lovarda. Jó, hát a mai elbaszott világban előbb kell fizetni, majd csak aztán látod a mégelbaszottabb végeredményt, egyszóval be lett fizetve minden. Jelentkeztünk gólyatáborba is, hát miért ne, ismerjük meg kikkel leszünk. Az egész dolog tokajban került megrendezésre. Elmondom hogy zajlott a dolog. Ez csak infós tábor volt, tehát csak az informatikai karral ismerkedhettél meg, már azzal a felével, aki eljött. 600 fiú, és 5 lány volt az arány. Namost lehet hogy EWIL meg a többi “hurrá megszereztem a diplomám végre” végzős ehhez már hozzászokott, de mi, akiknek ugyan az osztályában sem volt több 5 lánynál, de az arány mégis más volt, tekintve hogy 36-an voltunk összesen, és ráadásul ha kimentünk az udvarra azért lehetett látni LÁNYOKAT. Na itt nem. Jó, nem lehet semmisem tökéletes. A programok abból álltak, hogy vagy piát kellett inni, vagy piát kellett nyalni, vagy piát kellett vinni a szervezőknek (valamint ezek kombinációja) Triviális, hogy ez képet ad a sok, diplomától karnyujtásnyira lévő végzős EWIL és Társai kft hihetetlen kreativitásáról, egyetemen megszerzett tapasztalatáról és tudásáról(a triviálisról később esik szó, egyik kedvenc témám a triviálisság). EGYETLEN EGY időpont volt, amikor az egyetemről lehetett megtudni valamit. Bevezényeltek minket az aulába (ahol amúgy a DISCO MENT ÉJJEL-NAPPAL, MEGÁLLÁS NÉLKÜL SZÓ SZERINT), ahol ki volt rakva -nem akarok hazudni- 50 szék. A 600 embernek. Kicsit furcsálltam a dolgot, középiskolában VOLT helyem, a termek pont akkorák voltak, hogy az osztály LE TUDOTT ÜLNI. Nem kellett a földön, lépcsőn, egymás nyakába ülni, kényelmesen elterpeszkedhettél. Tehát ott tartottam, hogy mi vagy a földön, vagy valami ablakban ültünk, ahol egy szervező mondogatott valamit a NEPTUN-ról, a tanárokról, de mivel KB AKKOR IS MENT A DISCO, semmit nem lehetett hallani. Nem baj, nem tudtunk meg semmit, ezért ébresztettetek fel, hogy rohadjatok meg. Tudjátok mit, ugorjunk, vegyünk úgy, hogy a gólyatábort kipipáltunk mint egy baszottnagy baromság, ahol jól beittunk (amit amúgy simán megrendezhettek volna debben, a loviban – ezér’ kár volt elvezényelni minket ki a rákba).

Évnyitó: Bevezényeltek az élettudományiba. Ekkor még nem tudtuk hogy mi az (sőt, én a 3. félévig nem is tudtam hogy azaz ) csak azt láttuk, hogy szép, üvegfalú palota, csudijólesz itt tanulni. Hát a nagy lófaszt tanultunk mi ott. A jónépnek megmutatták, hogy hol tanulnak az arabok, négerek, sok külföldi gazdag állat, akiket apuci, anyuci, meg a királyság pénzel. Megmutatom egy térképen, hogy mi hol tanulunk:

Campus térkép

Egy kis leírás: ZÖLD terület mutatkozik a nagyvilág elé, azt lehet látni a sugárútról, a villamos megállóról, valamint ebben az övezetben tanulnak az előbb említett hercegek, olajmágnás-csemeték, stb. Itt vannak a kolik is, hogyha esetleg jön papa/mama, akkor lássák milyen fasza is itt lenni.  A körbevezetésen (első nap) mondta EWIL a kibaszottokos, hogy kicserélték a főépület ajtaját, másnap már fel is gyújtották (ha tovább olvasol, talán megérted miért). Azt mondom menjünk egy kicsit beljebb. SÁRGA zónában van a mindenki által imába foglalt, szeretett, imádott, sőt, egyenesen ISTENíTETT TO, valamit a kevésbé imádott kémikusok. Maga az épület egy tropa szar. Régen talán az élettudományira hasonlíthatott, mivel üveg az egyik fala, de sajnos ide már nem jutnak el a takarítók, és olyan retkes, hogy se ki, se be nem látsz. Mintha cseppkőfolyás vagy vízkő lenne rajta. Gusztustalan. Bent sem jobb a helyzet. Itt található a K1, K2, K3. Mindhárom előadói egy fos. A K1 és a K3 között van a K2, itt van a legtöbb előadás. A székek nyikorognak, némelyiken nincs is már az a kis magadelé hajtható kis falap, egyszóval beülsz és lesel, mert nincs hova rakni a cuccaid. A TO-ról az emeleten meg később. És igen, elérkeztünk a PIROS zónához. Ez van leghátul, és a legeldugottabb helyen. Mész, mész egyszer csak azon veszed magad észre, hogy egy bazinagy dzsumbujban vagy, a trafóház mögött. Jobbra pillantva meglátod a hidrobiológiai intézet OMLADOZÓ épültetét, majd egy kicsit tovább merészkedve feltünik az informatikai kar földszintének végig rácsozott ablakai. Belül nincs nagy probléma az épülettel amúgy, azon kívül, hogy olyan mintha a korházban lennél. Mindenhol csempe, sehol egy kis szőnyeg, hangcsillapító, végig neon lámpák. Itt közösségi élet nulla, nem is lenne hol ezt a tevékenységet művelni, sehol egy kis fű,(mármint az épület előtt) vagy ülőke (OK, van 1 kanapé, ahol állandóan neteznek, kint van 2 pad és slussz). Jólvan, lépjünk túl ezen, végülis nincsennek nagy igényeim nem az épültet kell néznem, hanem a monitort, PROGRAMOZNOM KELL!
Nono, azért ne ilyen hevesen! Először vegyük fel azokat az órákat ember! Ugye eddig, mint minden középiskolában, volt egy órarend (max volt A-B hét) és slussz. Meg volt adva, mit mikor csinálj, ennyi, nem volt apelláta. Régen, a baszottnagy liberalizmus előtt talán még az egyetemen is ilyen rendszer volt. Fogtad a kis papírodat, elbattyogtál valami ajtó elé, ahol ki volt ragasztva, hogy mikor milyen órád lesz. De hát mivel nekünk az a rendszer nagyon rossz volt (mi az má’ hogy megmonnyák hogy mikor menjek órára?! NEKEM, EGY DIÁKNAK?! Há’ ne monnnyanak meg semitsenem!), a sok okos ott fent az Oktatási Minisztériumban (aki szintén DIPLOMÁS hihetetlen OKOS emberek) kitalálták a … na mit? Hát a NEPTUNT! Aki esetleg nem tudná hogy mi az, elmondom: Kérem szépen, nagy vonalakban összefoglalva ez egy “interaktív” órarendkészítő, pénzátutaló, és stresszkiváltó program. A lényeg annyi, hogy MINDEN félév elején be kell jelentkezni, felvenni az órákat, és utánna csak akkor felmenni, ha az egyetemnek fizetni kell valamit. Mert hát a TO-s bácsik és nénik nem azért vannak ott, hogyha felmész egy ezressel, akkor azt elvegyék tőled! Neeeem. Ők azért vannak ott, hogy Téged ingyen idegesítsenek. De maradjunk a NEPTUN-nál. Az első verzió (bizony, nem egy van) még távoli asztali kapcsolattal dolgozott. Erról tudni kell hogy eszméletlenülkibaszottlasssú. Itt megint visszaköszön az egyetem felkészültsége, ugyanis -mondok egy számot- vagyunk 300.000-ren hallgatók. Mindenkinek EGYSZERRE keződik a tantárgyfelvétel = a szerverek behalnak, nem tudsz órát felvenni. Nem tudom ki hogy van vele, de a tanyán élő JÓZSI bácsi, akinek talán a 8 általánosa megvan, szóval Ő is tudja: Ha van 50 téglád (tanulók száma), van egy raklapod 3 téglára hitelesítve (szerverek teherbírása), akkor még JÓZSI se fogja rápakolni az 50 téglát, mert a lap el fog törni. Kérem, ehhez nem kell diploma, egyszerű matematika. De adok Nektek még egy tanácsot, kedves DIPLOMÁS neptunkezelő okoskák: Ha erre nem vagytok képesek, legalább tegyétek mindenkinek más időpontra a tantárgy felvétel kezdetét. De neeem, hát minek?! Ezért jártál egyetemre, hogy rohadj meg?! Lépjünk tovább. Vegyünk úgy, hogy sikerült belépnünk a Neptunra elsősként. Mivel még soha nem láttunk ilyet, 5 perc ismerkedés a felülettel (most ne számoljuk hogy közben 20x bontja a kapcsolatot, a történet szempontjából ez lényegtelen). Az órák kóddal vannak feltüntetve. Egyikhez sincs odaírva hogy mikor kéne felvennek (hanyadik félév), és hogy mik az előfeltételek. Ezért történt, hogy mi felvettünk egy olyan tárgyat, ami végzősöknek volt meghirdetve. Namost, én csináltam általános nyolcadikban Turbo Pascalban egy programot. Beírtál egy nevet, és kikereste a fájlból, a telefonszámát, lakhelyét. Pofonegyszerű program, és talán most, még diploma nélkül is tovább tudnám fejleszteni, hogy nem nevet írok be, hanem egy neptun kódot. Kikeresi hanyadikos vagyok, és felsorolja az óráim (nem az ötödévesekét, az elsős, infós órákat). Bár lehet, hogy mivel nem vagyok teljesen tisztában a Chomsky normálformával, nem tudnám megírni ezt a hihetetlenül nehéz programot… És nem kérhetnék érte milliókat…
Hagyjuk az iróniát. Vegyünk úgy, hogy tudom, mely órákat kell felvennem. Van azonban még egy tényező, mely akadályoz. A csoportok létszáma. Tudni kell, hogy akkor mi 191 fővel indultunk. Vegyünk csak egy tantárgyat. Diszkrét matematika. 5 gyakcsoport volt meghírdetve, 15 fővel. Ergó (még én, egy porbafingó érettségivel rendelkező senkiházi is ki tudja számolni) 5×15 = 75 fő. Ez azt jelenti, hogy a 191-ből 75-en tudnak bejárni órára (mert egyszerűen a neptun nem engedi felvenni). Ekkor mit tesz az ember fia? Felmegy a TO-ra reklamálni. Ott a kis kopasz szemüveges rohadék paraszt (aki legszivesebben megütnék) visszaküld, hogy beszéljünk a tanárral. Jó, elmész a tanárhoz, beszélsz. Az visszaküld a TO-ra. (huh?!). Nagy nehezen, 4-5 óra múlva minden csoportot kibővítenek a termek tényleges méretének megfelelően, 20 főre. Tehát 5×20 = 100 Fő. Még mindig marad 91 aki lógatja a faszát, mert nem tud mit csinálni. Nagy nehezen indítanak még pár gyakcsoportot, igy ők is beférnek. A következő héten pedig már írjuk is az első ZH-t. GRATULÁLOK EGYETEM (és benne minden porbafingó senkiházi, akinek ehhez akármilyen köze is van), ÚJRA MEGCSINÁLTAD! Elmondom még egyszer Józsibácsi történetét (tudjátok, Ő az kinek még talán a 8 általánosa sincs meg): Van neki 80 disznaja (tanulók). Tudja, mert megvan az adás-vételi szerződés mindről (egyetem is tudja, hiszen mindenkinek kiadott neptunk kódot, papírt, hogy kik-mik vagyunk, tudja hogy PTI-re jelentkeztünk). Tudja hogy minden disznónak kell egy szénakupac, hogy tudjanak alunni (ergó, kell 80 szénakupac – mivel mi 191-en voltunk, nekünk 191 gyakhely kéne). Igy Józsibá elmegy, és hoz nyócvan darab szénakupacot. Disznajai nagyra nőnek, mert tudnak aludni, józsi bá meg majd megpukkad a büszkeségtől, mert látja, hogy a szomszéd tanyán a gazdagék, a városlakók, a diplomás J. Istvánék 100 disznóra vettek 75 szénakupacot aztán a disznók meg pusztulnak szét. Lehet nem kellett volna ennyire elvonatkoztatnom, mert lehet hogy a sok diplomás okos egyetem vezető nem érti meg mit akarok mondani.

Ugyan ezt természetesen el kellett játszani viszga felvételékor is, valamint minden félévben. Vagyis csak az első két félévben, mert hát mire megszoktad volna, jött az ETR. Miért is ne, tényleg előrelépés volt, gondolhattuk volna hogy történt valami jó az egyetemen. Mivel a bejáratott, több éve üzemelő Neptunt SEM tudták normálisan üzemeltetni, miért működött volna normálisan egy teljesen új rendsze beüzemelése? Nem kell itt teszt, majd élesben eldől hogy viselkedik. Hát megroskadt. Ez olyan mint amikor megveszed az új autót, és egyből menni akarsz vele 400-at… Kb. szeptember vége felé volt az, amikor nyugodtan a szivemre tettem a kezem, és azt mondtam, elintéztem mindent, amit el kellett, végre tanulhatok is. Az ETR-nek örültem, végülis gyorsabb volt (már amikor működött), normálisabban nézett ki, meg nem kellett mindig a remote desktopot megnyitogatni. De hát miért ne, valaki rábeszélt valakit az egyetemen, hogy miért is venne meg több éves licencet az ETR-ből, mikor elég neki az egy éves is. Harmadikban jött a netes NEPTUN. Ez kb. olyan mint az ETR. Nem tudok róla mondani semmit, mert kétszer léptem bele, akkor meg éppen nem volt roham időszak. Egyszóval, 3 év alatt 3 rendszert tudtam tesközelből megtanulni (figyelem, ez 100%-os arány, egy év se volt, mikor ne kellett volna az új rendszer gyermekbetegségeivel harcolni). Józsi bácsinak van egy mondása (tudjátok, ő az akinek nincs diplomája): “Ami jól működik azt nem basztatjuk”. Igaz, hogy egyik se működött normálisan, de akkor meg miért kell lecserélni az amúgy szarul működö ETR-t, az amúgy szarul működő NEPTUN-ra (ráadásul jó sok pénzért, amiből vehetnének sok CIF-et a kémiai ablakaira)??? Kérdem én, MIÉRT?! Itt vagyunk az informatikai osztályon, és semelyik tanár nem tud LOGIKUSAN GONDOLKODNI?! Várterészt meg se kérdezem (ugye Ő a fő logika arrafelé), tuti Ő találta ki az egész szarságot.

Tudjátok mit, vegyünk úgy, hogy a fent említett problémákon túl vagyunk, minden örül, hogy végre azt tanulhat, amiért ide jött, PROGRAMOZÁST. Első óra amire beültünk Hétfő reggel talán a KALKULUS volt. Amikor a gyakvezető azt mondta, hogy Ő ki tudja számolni, hogy hova tart egy végtelen elemszámú elem, kinevettem. EMBER?! Fel se fogja mi az a végtelen! Hogyan tudna vele akármit is számolni?! Vagy nézzük a másik megközelítést: Számoljon vele, de nekem ehhez miközöm?! VÉGTELEN CIKLUS = vagy az ellenségem, tehát nem akarok vele találkozni (ugye ilyenkor fagy le a gép), vagy nem is végtelen, mert ki tudok belőle lépni. Egyszóval rohadtul nevetséges egy tárgy. Totál felesleges dolgokat számolgatnak, úgy, hogy mögötte még LOGIKA sincs. És büszke magára, mert meg tudja oldani. Kihozott egyszer valami olyasmit, hogy végtelen+1 / végtelen az = 0. Jólvan akkor, ha a nullával való osztás értelmetlen, akkor a végtelennel való osztásnak van értelme? Néha az értetlenkedő nevetéseim között felvetődött bennem, hogy mire is jó ez nekem, és mi köze van a programozáshoz. Azóta sem tudok erre rájönni. És ahogy elnézem, se az előadó tanár, sem a gyakorlatvezető nem mutatott fel semmilyen, átlag ember számára használható programot. Ennyit róluk, nem érdekes, kell ez a tárgy, hagy hulljon a férgese (köztük én is, mert nem sikerült).

Következő baszottjó tárgy a Diszkrét matek. Ennek több értelmét látom, mivel mátrixokkal is foglalkozunk benne, ami hasznos lehet. Nincs ellene kivetésem, tanuljuk, és még értettem is (jó gyakvezető), mivel van mögötte logika.

És ha már a logikánál tartunk, következzen Magda meg sántikálós Battyányi meg a kis vézna nemtomhogyhivják, a LOGIKA megtestesült hordozói. A tanár a legegyszerűbb példát 3 féleképpen írta le, mert senki nem birta felfogni miért Pistike az x, ha esik az eső. Azt hittem logikából nem ilyen dedós szarságokat fogunk tanulni, hanem bonyolult if..then..else szerkezeteket, switch, case, stb dolgokat fogunk kibogozni, aminek semmi köze nincs Pistihez meg az esőhöz, sok köze van azonban a számítógéphez. Sajnos ez sem jött be, értelmetlen hablagy, egy olyan nyelven (pistike, eső, nap. ezek voltak a nyelv állandó elemei) amit a számítógépbe hiába viszek be, nem fogja tudni megmondani, hogy ha esik akkor pisti vagyok. Várterész meg mondta, mondta mondta. Jólvan. Majd ha látok tőle egy programot, amit EMBEREK használnak, akkor talán elhiszem hogy volt neki számítógépe.

Mondok azért jó tantárgyakat is. SZAR. Számítógép Architektúrák. Én tényleg szerettem ezt az előadást, sajnos (hát miért is ne) ebből nem volt gyakorlat. Kevesen jártak az órákra a késői időpont miatt, sajnáltam is miatta Gál-t, de hát ez van. Én tényleg birtam, mivel érdekel hogy hogyan is működik a gép. Következett az assembly. Ha nem olyan értelmetlen rohadék szar feladatokat kellett volna megoldani ami a képernyőre egy karaktert nem írt ki, azt mondom szerettem. Végre gép előtt ültünk, és soha nem HL2-őt optimalizáltunk (ezt mondogatta a gyakvezető állandóan).

Volt még itt Prog1. Teljes nevén Magasszintű Programozási Nyelvek 1. Tudjátok mi volt az a hihetetlen magas szint? “A C programozási nyelvet Dennis Ritchie az 1970-es évek elején fejlesztette ki (Ken Thompson segítségével), a UNIX operációs rendszereken való használat céljából.” Bizony. A C. OK, úgy voltam vele, nem lehet elkezdeni a legújabb nyelvekkel, tanuljuk meg az alapot (amit amúgy feltételeznék az egyetem helyébe, hiszem mégiscsak IK karra elentkeztem, gondolhatná, hogy van valami fogalmam róla). A legnehezebb program amit ott írtunk egy “HELLO WORLD” volt. Előadáson PICI istenítette a hidegháborús nyelveket, mint pl. az ADA vagy a PL/1. Kezdtem azt gondolni, hogy én informatika-történelem szakra jelentkeztem, és ezt az érzetet erősítette meg benne a FONYA is. Hát it fagépekről, kallantyús, gőzzel működö automatákról tanultunk. Értelmét ennek sem látom mai napig. Miért segítene nekem 2008-ban Chomsky? Miért kellene nekem akármit is az Ő normája alapján formára hozni?

2008 van emberek! Akik ezeket a tárgyakat tanítják, Commodoron és lyukkártyás gépeken nőttek fel, amiről NEM AKARNAK ÁTTÉRNI! Nekem is volt commodorom, jó is a BASIC, de mit csináljak vele? Senki nem kéri már ezeket a nyelveket (max a C-t, de azt meg nem tanultuk olyan szinten, amit kérnek… ).Egyik tanár nevét sem láttam még egyetlen egy program mellett sem. A nagyságos, EWIL-ék által istenített, a kicsik által félt PICI is mit mutatott fel? Megírta nagy komájával, Kósa Márkkal a C példatárat, meg a jegyzetet, és lektorált még pár könyvet. 1980-1990-ig megírt 3 készletnyilvántartóprogramot BASIC-ben, és slussz. Ennél komolyabb feladatokat oldott meg anno Carmack általános iskolásként. 4G-s programnyelvekről ne is álmodozz!!

Infokönyvtáron többet ülnek gép előtt, mint mi PTI-n. Ők javáznak. Mi prog2-őn talán egy félévet C#-ozhatunk, vagy javázhatunk. Szép felületesen mindent persze, nehogy már valamelyikhez is érts. Épphogy tudd mi az, aztán jól van, kész is a “szakember”.

Ami végleg arra sarkallt, hogy írjam meg ezt, az a következő e-mail volt, természetesen az egyetem küldte: “Tisztában vagy azzal, hogy a munkahelyeken eleve olyan képességeket várnak
el Tőletek, amelyeket tanulmányaitok során nem tudtok elsajátítani? “
Miért is nem tudom elsajátítani? Talán mert 1980-as normák alapján tanítanak! HA AKARNÁM SE TUDNÁM MEGTANULNI, MERT AZ EGYETEM KÉPTELEN OLYAN TUDÁST ÁTADNI, AMI MA SZÜKSÉGES AHHOZ, HOGY JÓ PROGRAMOZÓ LEGYÉL. És miért? Az ilyen, kommunista KISS főtitkárok fiából lett informatika “tanárok” miatt, akik még mindig azt hiszik hogy 5 MHZ-en megy egy modern CPU.

És ők azok, akiket a társadalom felső rétegének mondanak, a krémnek. A sok idióta professzor, dékán, doktor, akik annyit nem tudnak megszervezni, hogy mindenki beférjen egy rohadt terembe (vagy vegyen fel kevesebb embert, vagy tegye nagyobb terembe az előadni valóját). Ennél még Józsi bácsi is többet ér – és szimpatikusabb- mint ezek a diplomás “okosok”. Azt hiszik a diploma feljogosítja őket az arcoskodásra, közben meg egy otthon tanult ember mérföldekkel több tudással rendelkezik -pl. a programozáshoz- mint ők. Nem azt mondom, hogy Én olyan hejde okos vagyok, de azért ha tudom hogy 200-an vagyunk, nem fogom az előadásom egy 50 fős teremben megtartani. Ha meg nem adnak mást : REKLAMÁLOK. Ti vagytok a tanult emberek, nektek kéne az országot jobb sorsba taszítani, erre nesze, minden egyre szarabb. Az ilyen diplomás barmok miatt. A társadalom krémje.. Hagyjuk már…

Top Famus Things #2

Üdv minden kedves idelátogató egyénnek! Eseményekkel teli mostanság a blog, két bejegyzés is felkerült az utobbó 4 napban, ez lesz a harmadik.  Már rég meg kellett volna írnom, mivel nem ma értük el a 4000-res látogatószámot, hanem egy pár héttel ezelőtt, de akkor nem volt se erőm, meg se időm összerakni a TFT#2-őt. Bizony bizony, ma már 4,156-ot mutat a számláló. Mivel a kétezres határnál is volt egy “megemlékező” post, ráadásul elég népszerű is, gondoltam hát legyen a 4000-nél is.

Jöjjön tehát egy kis statisztika: Összesen 39 bejegyzés található a blogon, 2 oldal és 17 komment. A “Mi az a PATT?!” oldalt 326-an, míg a nemrég felkerült “DataGet“-et 319-en tekintették meg. A legnépszerűbb post mindmáig a “(Kyle) XY, a rejtélyes idegen – a Bázisban!” a maga 161 megtekintőjével. Ez után jön a “Jim Beam, az öreg partyarc” 74, majd a “Csikizd a csecsem!! Sex?” avagy egy EFOTT-os naplója…” 51 megtekintéssel. A legforgalmasabb nap még mindig egy vasárnap, 2008. február másodikán. Pontosan 80-an nézték meg aznap a weblogot. Összesen 178 spam-et fogott meg az askimet, csak hogy lássuk, milyen jó munkát végez csendben ez az izé.

Kattintások közül a legnépszerűbb a DataGet 2.06. Gondolom azért, mert ez volt kint a legtovább, de akkor is szerzett 23-mat, míg Ewok szpéjszére 17-en klikkeltek. A támogatás gombra összesen eddig 6-an kattintottak.

Hivatkozásokról is elég sokan jöttek (gyk hivatkozások = oldalak, melyről ide mutatnak linkek). A legnépszerűbb a dataget.try.hu, melyről eddig 97-en érkeztek az oldalra. Második az iWiW 67-el, majd a PirateClub 47-el (érdekes, hogy mind hétre végződik ).

És most, jöjjön a dolog -szerintem- legviccesebb része, a kereső kifejezések, amiket a blog megtalálásához használtak. Először jöjjön egy kis ősszesítés, a legnépszerűbb kifejezésekből:

Mint látható, a Milka átvette a vezetést Kyle-tól. A DataGet és a MyVIP befurakodott közéjük. Ennyi elég is az összesítésből, egyrészt azért mert mindent le lehet olvasni a képről, a másik meg az, hogy ebben nincs semmi vicces.
MyVIP Kibaszott Ágit én is utálom. Tudjátok, a Hajnival együtt ezek a retkek szokták küldözgetni a “Boldog Karácsonyt”, “Kedves Húsvétot”, “Szép Napot” kártyákat, de azt hiszem néha még köcsög reklámokat is küldenek. Egyszer visszaírtam neki, hogy nem kéne küldeni több szemetet, de nem hallgatott rám. Gondolom valami rohadt robot. Következő a MyVIP. Sokan keresik mostanában, remélem azért, hogy olyan írásokat keressenek, amiben leírják, mi a baj a MyVIP-el. Na én leírom mi a baj vele: Úgy szar az egész, ahogy van. Lassú, minden harmadik kattintásra adatbázishibát kapok, ráadásul gusztustalanul rusnya, valamint tele van ízléstelen, és kurvára idegesítő bugyuta fos reklámokkal. De még ha csak úgy be lenne ágyazva az oldalba, hogy néha látsz egyet-egyet, de nem, eleve mikor bejelentkezel kapod a pofádba a kérdőívet. Nem kérdőívet jöttem kitölteni, hanem intézni az amúgy hót felesleges dolgaimat, pl. megnézni a barátaim képeit, amit amúgyis vagy együtt fotóztunk, vagy mutatta már MSN-en… Na egy szó mint száz, remélem megszűnik az egész hóbelebanc, én már nem is szoktam oda menni az említett okok miatt. Öreg kurvák még mindig menő, egy héten egyszer tuti rákeresnek a beteg állatok – de tényleg ki ennyire aberrált?! Busz műszerfal – lehet a BKV-s (volt) vezérigazgató szeretne kicsit nosztalgiázni… Nem értem miért nem vesz egy buszt és nézi ott? A végkielégítésből simán vehetne egy flottát. Amúgy sincs itt buszműszerfal a blogon. Vagyis eddig nem volt!!! Ha esetleg visszatévedne a kedves buszműszerfal kereső:
Itt látható a legújabb pályázaton beszerzett Ferrari típusú busz műszerfala. Láthatjuk, hogy “sport” felszereltségű, fordulatszámmérővel, mobiltelefontartóval, valamint egy szép, zöld kulcsosdobozzal szállították a megrendelőnek. Valamint bal oldalt, a kormány alatt megfigyelhetjük a központi lakat rendszert is. Mechanikus kivitelű, sajnos a magyar kormánynak elektromosra már nem volt pénze, mert alagutat kellett fúrniuk a hortobágyra.
Hogy csináljunk Csontit? Végy egy csontimamát, egy csontipapát, áá minek magyarázom nem vagyok én horgász… Szexparazita… Hmm ha a filmről van szó, akkor remélem nem találtad meg amit kerestél, mert iszonyú rossz, ha meg benned van valamiféle alien, nem a gép előtt ülnék, hanem húznék a korházba. Teknősbékát meg még nem láttam hányni. Kutyát és macskát meg természetesen Csontit már igen. De teknősbékát még nem. Pedig van teknősöm. A molett sziluettű éjjeli pillangókat meg nem szeressük, de még csak a hájas picsákat se, szóval ne itt keress ilyeneket!!
Hát igen, ezek a retkes, mocskos, büdös cigányok már csak köcsögök…  Tudnék írni róluk, de se nem kurucinfó nem vagyok, se nem Tomcat, maradjon meg nekik ez a feladat, nem akarom elcsábítani ide az olvasókat hehe Hát ha a világ legcsúnyább emberét itt, a blogon találta meg, akkor valakinek nagyon el kell bújnia valami barlangba csótányt enni, és soha többet elő nem jönni (sicc Laci!! )… Unikum jel… hmm hát azt mi is szeretjük, bár jobb ha az üvegen látom, mint a monitoron. A rekesz sört is szeressük, de megintcsak igaz, hogy valahogy jobban élvezzük ha meg tudjuk emelni, mintha át tudjuk Photoshoppolni. 10 soros = kemény rokker. Nincs ezzel persze semmi baj – lehet elvetemült Edina kereste.
Na, megint itt a rohadék myvip… fentebb leírtam, hogy összeségében nincs vele semmi bajom. Desperado-t nem szeretjük, bár egyszer voltunk halasnapokon, ahol ez ment. De itt nem találsz illegális tartalmat, dalszöveget még végképp nem. Kúrvákból van mindenhol szerintem, bár kétlem, hogy a karcagiaknak lenne honlapja… Bár manapság már annyira gusztustalanok, hogy akár nappal is megállítanak, akkor is ha gyalog vagy… A többi no komment.
Karcagi csajok erotikus képeit itt nem találod meg, de ha valaki elküldi a címet, istenbizony csinálok egy happy hour-t, amikor kint lesz a link, csak hogy meglegyen mindenki szórakozása. A belgát tényleg nehéz lekapni sapka és szemcsi nélkül!! Az “agy baszas”-nál az tényleg AGY lenne, vagy ÁGY? Mert ha agybabasznak hát nem tudom… menj ki egy fradi meccsre lilába öltözve, megkapod szerintem az agybabaszásodat.
Ne akarj már pöttyös labdát minden áron. Nem olyan jó az hidd el! Nekem sincs, és élek! Azért jó látni, hogy a nevem “összeforrt” a DataGet-el, habár nem ez az egyetlen program amit írtam, csak hát a többi annyira jó, hogy nem akarom közzétenni (még a végén megvenné valaki). Cigányos képek… Cigányos képek?! Neten akarsz keménykedni? Menj ki a vasútállomásra, lobogtass meg egy ezrest, tuti tudsz csinálni pár képet az albumba.
Bizony, volt az ABCD karcagon. A motorostalálkozón. Tudjátok, az akkor volt mikor a -50 fok. Meg a sár. Volt jegyem, de mivel Mészáros Nincs$ László nem akart jönni, Én is csak épphogy kinéztem. Sétálással nem volt 30 perc az egész. Persze ABCD-t nem láttam. Meghívó osztálytalálkozó? Nem cserélted te ezt fel?
DataGét… nem nem.. DataGet. Nem kell itt a roma kiejtés öregem. Cigány buli meg végképp nem (mi van most, mindenki roma akar lenni vagy MI?!). A sittesek meg belém is kötöttek már, lásd a Szakéé bejegyzést.

Azt hiszem, ennyire futotta most az erőmből. Ha még eszembe jut valami, mindenképp hozzácsapom a post-hoz, valamint nem elképzelhetetlen, hogy még lesz editálva a képket miatt is. Na, vagy én leszek Jézus, vagy kabbe gyíkok, én leléptem!

Szakéé!

Elvileg ezt írhattam volna egybe az előzővel, mivel ez egy régi buli beszámolója lesz, de gondoltam nem kéne túl sok egybepost-ot írnom, tehát külön bejegyzést kap a CAMPUS tanévnyitó buli. Lássuk tehát mi történt szeptember elején:

Csonti mondta, hogy hivjam fel Baszit, mert Ő is jönni akar Debbe, hát így tettem. Azt mondta, hogy még nem biztos a dolog, majd visszahív. Én közben kimentem a TESCO-ba, hogy megvegyem az egyetlen kelléket, a Jim-et. Mikor kiértem már csörgött is a telefonom, és Baszi 1000%-osan biztosított róla, hogy jön. Elindultam az állomásra, de elszámítottam magam, mert egy kicsit korán érkeztem. Pont annyira korán, hogy belém tudjanak kötni. Részeg cigány csávó már az állomás környékén le akart húzni, ezért utánnam kiáltott: “Hé tesvíír!”. Először rá se néztem, utánna mégis arra fordítottam a fejem, hogy legalább lássam, miféle söpredékkel van dolgom, majd továbbmentem. Hallottam hogy szitkozódik még egy darabig (”legalább köszönnyí má he!”, stb). Rohadtul nem érdekelt, nehogy már egy ilyen porbafingó népséggel törődjek. Leültem, majd vártam a vonatot. Egy nőci mellett ültem, akinek hát finoman szólva is akkora orra volt mint egy kozák pisztoly. Szuszogott, és végig telefonált. Mindenkit felhívott, és megkérdezte: “Mi újság?!”… Egy darabig hallgattam, majd jött az előbb említett cigány nyomorék. “Leühühlhetek ide?” – jött a kérdés. “Hát üljél … ” – mondtam. És jött a TIPIKUS CSÖVESEK kérdése: “Mennyi az idő?!”. Ezt mindig az állomáson kérdezik meg tőlem, és annyira fel tudnak baszni vele, mikor arra nem képes, hogy felnézzen az órára (állomáson általában azért ez egy igen fontos kellék). Megmutattam neki a 21. század csodáját, az órát fent a falon. Ott van baszdmeg az időd. “He, ne legyél ilyen velem, egy kicsit finomabban, mer’ én mostan jöttem a csillagbörtönből 10 évet kaptam embert öltem!!”. És aztán még hozzátette, hogy “há’ szítbaszlak!”. Jól van öreg, húzzál arrébb. Talált egy srácot, lehúzta pénzzel és mit vett belőle: SÖRT. Ez a baj a csövesekkel. Panaszkodnak hogy micsoda szar nekik, de állandóan be vannak rúgva… Közben megérkezett Baszi is. Majdnem felszált a Moszkvai vonatra, de hál’ Istennek még időben észrevett. Leültünk egy padra, de a nyomorult cigány megint jött: “leülhetek ide?” Észrevettétek, valahogy udvariasabb lett. Baszi mondta neki hogy : “Természetesen”, és ezzel egy időben fel is keltünk a padról. Közben megérkeztek a rendőrök. Na a csávó bújt, nyalizott, hirtelen tiszta csendes lett. Nem kurvaanyázott, nem akarta mindenki száját szétbaszni, mondhatni kultúráltan ült egyhelyben. Na de a rendőrök csak odamentek hozzá.

- Bélám, hát nem megbeszéltük már ezt? Megmondtam, hogy este tíz előtt ne lássalak ittasan nem?!
- Nem bántottam senkitse.
- Tudom Béla, de elmondtam már. Tudod hol a helyed ilyenkor… a két épület között. Megmutassam megint?!
- De nem bántottam senkit.
- NEM ÉRDEKEL BÉLA, ITT EMBEREK VANNAK, és nem akarnak itt téged, FELFOGTAD?!

Hallgattam volna én még a beszélgetést, de sajnos jött a vonat. Felszálltunk. Fűtés nem nagyon volt, ellenben az ablakot se lehetett felhúzni. Mikor debbe értünk, ott is a csövesek fogadtak minket. A villamosváróban az egyik lefordult a székről, és pofával kontaktust hozott létre a betonnal. Akkorát csattant, hogy szerintem betört a feje. Végre megjött a troli: “egy vonaljegyet kérek!”. “Elfogyott.” OK, akkor ezt is megúsztuk. Sok csaj ment a lovi felé, és 80%-uk gólya volt, tehát azt se tudták hol kell leszállni. Egy öreg mama próbált nekik segíteni (nem, nem a albérletes MAMI), de leginkább csak jól félrevezette őket. Mi Baszival meg csak röhögtünk. Mikor megérkeztünk a Kassai útra, Balázsnak eszébe jutott, hogy venni kéne pár sört. Elmentünk tehát az egyik “éjjelnappaliba”, majd onnan el a CAMPUS épületig. Felhívtam Csontit, hogy hol vannak. Természetesen Csont odarendelt minket kilencre, de senki nem volt sehol, mert épp piát vásároltak. Baszival egy jó 45 percet ültünk kint a lépcsőn, közben néztük a csajokat és a kocsikat, valamint felbontottunk egy-egy sört, ja és vártuk Blökit. Csontiék hamarabb érkeztek meg, tehát mi felmentünk, Baszi még megvárta Blökit, mert még vissza akart menni amúgyis sörért a boltba. Mi Csontiékkal felmentünk, majd következett a “Hol igyunk ma? Játék és mászkálás tíz percben” c. játék, mert ha bementünk egy szobába vagy Sanyi küldött ki, mert még nem volt felöltözve, vagy Alexék mondták azt, hogy “Dehát ma SANYINÁL iszunk”. Kicsit elment ott a kedvem az egésztől, utánna jött a dolog a piával, hogy Csonti egy köcsög, mert keveset vettek, meg a pénz, szóval nem indult valami eszméletlen felhőtlenül a dolog. Mivel a bor tényleg kurvagyorsan elfogyott, ezért Csontival elővettünk a whiskey-t, és azt kezdtük inni. Én tisztán, Pisti meg nyomatta kólával. Elég lassan fogyott a pia, az idő meg gyorsan telt (a BS-es élményeket mesélték a srácok, rég nevettem ennyit), és éjfélkor takarodó van… Legalábbis nekünk, más kolikból és Karcagról menekülteknek, tehát mi Csontival gyorsan lementünk, és vártuk Sanyiékat. Csonti lent jól összekeverte a kólát meg a whiskey-t. Az eredmény förtelem lett. Tényleg. Alig birtuk meginni. Mikor mindenki lent volt, elindultunk a lovi elé. Közben találkoztunk egy csapat lánnyal, akik közül egy kínai/japán/húzottszemű volt, és miatta angulol beszélt az egyik csaj. Na hát én egyből társalogni kezdtem (képzelhetitek azokat az angol mondatokat, amiket a modosítószerek hatása alatt összerakott szegény kis agysejtem), és közben ittattuk is őket. Csontiék megunták a dolgot, és elindultak a lovi felé. Én még maradtam, meg a csajok is, gondoltam jól eltársalgunk még egy darabig. Amikor aztán meguntam a hidegben ácsorgást, meg hát a csajok se a lovi felé mentek, ezért elváltak útjaink, beálltam a sorba. Vagyis egyből a sor közepére. A fal mellett kúsztam, mint egy árnyék a bejárat felé, és nem soká be is jutottam. Basziék már a pultnál álltak, és ittak valamit. Hát ha már itt voltam, csatlakoztam hozzájuk

Bent olyan meleg volt mint a dög! Előre mentünk, és néztük a táncos lányokat, meg nézegettünk befelé is, hátha akad valami jó csaj. De mivel ROHADTUL, ELVISELHETETLENÜL KURVA MELEG VOLT, inkább visszaálltunk a pult elé, mert ott fújt valami kis szellő a plafonból Mivel az időnk meg véges volt, sajnos elérkezett a búcsú pillanata, és Baszival elindultunk gyalog az állomásra. Felszálltunk a vonatra, és kb. már aludtunk is. Püspökladánynál ébredtem fel. Még jó hogy nem utánna kettővel

Később mint kiderült, Csontiékkal azért nem találkoztunk bent, mert be sem engedték őket. Túlságosan feltünően tolakodtak, szóval Nekik csak a sörsátor jutott

Szent Hubikuk!

Nagyon rég írtam már ide, és ez csak egy igen rövödke post lesz, mivel ez történt a legrégebben a le nem írt dolgok sorában.

Az egész történet azzal kezdődött, hogy Csonti és én rábeszéltük Mészáros Nincs$ Lacit arra, hogy mégislegyenmár 2000$-ja, és szervezzen már bulit kb. másnapra. Hát szerencsétlen Lacinak nem volt más választása, belement a dologba (csak egy kicsit kellett győzködni). Megbeszéltük, hogy megyek majd érte kocsival, utánna ki TESCO, majd irány Csontihoz, mivel el akartam hozni tőle az ottfelejtett drága pénzért, legális forrásból igen nehezen beszerzett DVD-re véletlenül felíródott sorozataimat. Estefelé elmentem Lacihoz, Ő lejött, és elviharzottunk a TESCO-ba. Ahogy László meglátta a sok csillogó üveget, az összes önbizalma elszállt. Egyszerűen nem tudta, hogy mit akar. Végül, nem kevés rábeszélés után (20-30 perc) végre megvette a KETTŐ 0,5L-es Hubit, Dávid legnagyobb örömére. Laci annyira a hatása alá került, hogy miután begyömöszölte a táskájába a kincseket, és beült a kocsiba egyből azt mondta: “Vigyél haza!” De hát Laci, ne menjünk Csontihoz, vagy pár kört még? – kérdeztem. “NEEEEEEEM!” – jött a válasz. Jólvan, hazavittem, majd én is hazamentem. Gondoltam nem lesz belőle baj, ha nem megyek el Csontihoz, végülis már pár éve barátok vagyunk, csak nem sértődik meg. Otthon kiáztattam pórusaimat egy gyerekgyilkosan-forró fürdőben, felöltöztem, majd indultam Lacihoz, természetesen már gyalog. Mikor felértem jött a hír: Csonti megsértődött, nem jön. “WHYYY?” – kérdeztem amolyan Lukácsos egyszerűséggel. “Megsértődött, mert nem mentél hozzá”. Na jó, elkaptam Laci elől a gépet, MSN, Csonti – KLIKKKLIKK. “Hé Csonti miért is nem jössz?” – írtam lázasan. “Mert Laci 2 hubit vett” jött a válasz. “Meg már a kedvem is elment”. Egyszóval nem jött be a várt reakcióm, Csonti mégis megsértődött. Ez nem jelentett mást, minthogy egy üveg = egy ember. Egy másodpercig sajnáltuk hogy nem jött Csonti, de hamar belenyugodtunk a dologba. Laci elővett 2 BÖGRÉT, 3/4-ig töltötte, majd bementünk a szobába néztünk valami sorozatot. Közben dumálgattunk, ettünk, majd sajnos nem tudom már hány óra felé ráébredtünk, hogy rohadtul nincs már a lónyálból… A kétségbeesés uralkodott el rajtunk, és a félelem: “MI TÉVŐK LEGYÜNK?”. Menjünk a HEMO-ba, az úgyis mindig nyitva van. Na jó, indulás. Mikor leértünk, valami nedves, csúszos, viszkozitásában egyáltalán nem levegőnek érződő anyagok kezdték beborítani gyögyörűséges ruhám és fejem. Természetesen a kibaszottul legeslegnagyobb esőben birtunk elindulni. Lacinak jött az ötlete: KOMMANDÓZZUNK. Na jó, a lövést már úgyis kipróbáltuk a halasnapokon, egy kis futás meg nem árthat. Ajtótól ajtóig futottunk, mindig más ment elől. Az áruház környékén egy csapat fogságba esett egyáltalán nem kommandós embert láttunk meg. Az egyik köszönt is. Joc volt az. Ezt kb. csak akkor fogtam fel, mikor a lihegéstől meggörnyedt testtartásból felnéztem. Innenstől kezdve együtt rohangáltunk az estében. Beültünk a HEMO-ba, ahol találkoztunk Baszival. Ittunk ott is még pár sört, majd a jó hangulatra, és a hajnali 3 óra körüli időpontra tenkintettel elindultunk a zIFI-be (ugyanis ilyenkor már ingyenes). Laci valamiért fél az IFI-től (pedig Őt sose pécézték ki), ezért vonyítva hazarohant. Mi meg felmentünk, és egy darabig jól elszórakoztunk. Utánna meguntam

Egy hét múlva csöngetnek: “Dávidnak megvan minden irata?” Hát Dávidnak semmije nem volt meg, kivéve a jogsija, mivel azt okosan otthonhagyja az ilyen jellegű összezörrenésekkor. “A HEMO-ba megtalálja őket”. És tényleg!! Minden ott volt, még a pénz is megvolt benne!! Eszméletlen rendesek voltak, szóval köszönöm szépen mindenkinek, akik ott dolgoznak és megőrízték a sok drága iratomat!!