Top Famus Things

Örömteli hírrel szolgálhatok, kedves olvasóim! A blog e havi látogatottsága túllépte a 410-et, ezzel ez már a harmadik hónap, melyben több, mint 300 olvasó kereste fel a lapot. Az első hónap -ami 2007. szeptembere volt- 10 látogatójához képest, úgy gondolom ez hatalmas ugrás. Ebből a három hónapból egy kiemelkedően magas látogatottságot hozott, összesen 671-en nézték meg a honlapot februárban. Ezzel, ha összeadjuk a számokat, az összes egyedi látogató száma elérte a kétezret! Úgy gondoltam, hogy e nemes alkalom “tiszteletére” írok egy amolyan “best of” összeállítást, egyrészt azért mert mégis csak kétezer ember jött el idáig, másrészt szeretném, ha nyoma maradna ennek az egyszeri, és megismételhetetlen eseménynek (ez olyan mint a születésnap, amolyan állandó kibúvó az ivásra és ünneplésre, mondván csak egyszer vagy x éves, ki kell használni, méltó módon kell megünnepelni ). Bulikban nem szenvedtünk hiányt ebben a félévben sem, azt hiszem ez látszik a post-ok számán is (ami már 31, de ez nem egyenlő a bulik számával, mivel nem egy bejegyzés tárgyal ki több party-t egyszerre). A csapat maradt nagyjából maradt a régi, bár Balázsék sajnos ebben a félévben kevesebbszer jöttek át. Nos, következzen két TOP 5-ös lista az eddigi, itt leírt bulikból, az író, és a másik állandó PATT szereplő, Csonti szemszögéből. Természetesen ez nem azt jelenti hogy a többi nem volt jó, de összességében talán itt egy picivel jobban éreztük magunkat, esetleg jobban megmaradtak az események.

“Csikizd a csecsem!! Sex?” avagy egy EFOTT-os naplója…

Hát igen… Az EFOTT így, majdnem egy évvel később még mindíg egy aduásznak számít. Nagyon jó koncertek, hihetetlen hangulat, kiváló társaság. A legemlékezetesebb részletek, amik felderengnek a távolból az első este, mikor Lacival megpróbáltunk berugni bent, de nem sikerült, majd a reggel, mikor a sátra mellett ott feküdt egy csöves… Aztán ott volt még a felejthetetlen Yonderboi koncert, a hihetetlen NEO, melyen Csonttal eszméletlent tomboltunk. A szemem előtt lebeg még az angol srác is, akit Csont talált, és próbált vele beszélgetni, de nem jött össze… Aztán besegítettem neki. Aztán a testfestés, mikor Laci odajött, és mondta egy csajnak hogy csináltasson a mellére egy rajzot de azonnal, és persze a fürdőzés! A Tequila Suicide-os poénok mentek ott végig, és mindíg király jelszavat találtunk ki az öltözőbe. Egyszóval még ma is szívesen gondolunk vissza erre a bulira. Sajnos ebben az évben nem lesz a közelünkben EFOTT, ezért a semmivel sem rosszabb Hegyalja Fesztiválra megyünk. És lehet megtaláltok még majd a BalaTONE-on is! Mindkettőnk No. 1 bulija az EFOTT.

Bábilon & Zsóóóófiii!!

A második helyezett a legutolsó bejegyzésben kitárgyalt DiscoSHIT. Számomra nem is a zene miatt, hanem a hangulat, és a sok poén küldte fel ezt a bulit ide. Főleg a koliban művelt dolgok miatt, ahol rengeteget nevettem, de a lovi része sem volt rossz. A szintet is jól eltaláltunk, valamint jó volt hogy a csapat újra együtt ment bulizni! Csonti is ezen a véleményen van, tehát számára is ez a PATT epizód áll a dobogó második fokán.

Szar debrecen

Egyértelműen dobogósnak számít ez a buli is. Sokat vacilláltam rajta, hogy melyik legyen a második és a harmadik, de végül ez került ide. A hangulatot megint az dobta fel, hogy sokan voltunk, és jött egy igazi spártai is, Gombi személyében. Az utókor számára fennmaradt videókon még most is hatalmasat nevetek, főleg mikor Gombos az egyik végén elkezd üvölteni. Ez valami hihetetlen, és soha nem tudom megállni, hogy ne nézzem meg legalább háromszor És hát persze az állomás felé séta, a “Hé, jó a csajod!” valamint a DZSORDZS, és a BIGFOG által kialakult helyzetre mindíg emlékezni fogok…

Jim Beam, az öreg partyarc
Nos, igen. Ez a buli is bekerült… Az ominózus kétszemélyes bázisos bulink Csonttal. Ez volt az egyik legjobb “kevésszereplős” party, tehát mindenféleképp itt a helye. Emlékszem, itt vette fel Csont először a ROCK STAR-os pólóját, és itt kevertünk egy eléggé pálinkás utóízű whiskey kólát is (a TESCO mögött, ráadásul valamiért állandóan nevetnem kellett, a végén Csontira is “átragadt”, és alig bírtuk átönteni a cuccost az egyik üvegből a másikba)…

PATT S03E09-10
És igen, itt van az a party, amin talán a legtöbben voltunk. November 7, vagyis Ádám születésnapja, és az én szülinapom egy hetes jubileuma… Talán a legemlékezetesebb része a hazaút, mikor összetűzésbe keveredtem a kallerel, mivel a nagy bulizásban elhagytam a bérletem… Ez, úgy gondolom elég sok emberben maradandót alkotott, és megismételhetetlen!

A követező téma, amit ki szeretnék vesézni, hogy hogyan találtak ide a látogatók, mit írtak be a keresőmotorokba, majd navigáltak el ide, a Pörköltblogra:
A statisztika ezen részét még soha nem tárgyaltuk ki, pedig akad itt is egy-egy poénos elem. Nézzuk a keresőkbe legtöbbször beírt kulcsszavakat:
A kulcsszavak mellett látható számok azt jelentik, hogy hány egyedi ember látogatott el ide azt a kifejezést beírva egy keresőmotorba (pl. google). Ezekből leszűrve, eléggé jól mehet a TV2-n a Klye XY, ami végülis nem csoda, elég jó kis sorozat. Szeretitek egy páran a milkát is, bár lehet hogy csak a nyereményjáték miatt kerestetek rá, de a lényeg, hogy páran itt kötöttek ki… A harmadik helyezett a karcagi csajok. Hát igen, akad errefelé pár szép lány. Ezután megint két Kyle (ha ezeket összeadjuk…), majd a ‘pörköltblog’. Ez azt jelenti, hogy egyesek már direkt ezt keresték a Gugliba!! És aztán itt a bëlga is, a maga 10 keresésével. Ezek tehát a TOP keresések, mégis, számomra nem ezek jelentik a fő humorforrást:
Nem tudom ki az az elvetemült, aki öreg kurvákat keres az interneten, mindenesetre nagyokat nevettem mikor megláttam, és aztán Csont is mikor megmutattam neki. Viszont azt sem tudom, hogy melyik volt az a bejegyzés, ami alapján ide találhatott, mert szerintem nem írtam öreg kurvákról soha…

Ettől függetlenül sikerült rátennie egy lapáttal, és nem elégedett meg szimplán csak öreg kurvákkal, már részegnek is kellett lenniük. Részeg Öreg Kurvák… Hát nem is tudom, szerintem ehhez nem kell több komment. Láthatjátok még itt a ‘baszógép’ kifejezést is, nem tudom hogy most tényleg egy gépre keresett, vagy a mi Baszinkra, de az a lényeg, hogy a blog Neki is felkeltette az érdeklődését, és benézett (nem mintha ilyen típusú gépek árusításával foglalkozó webáruház lenne a lap). Itt van még a ‘nagy baszás’ is. Gondolom a TV2 reality-je inspirálta, és kíváncsi volt, hogy szabad-e még az ötlet, mert ha igen, megy a szabadalmi hivatalba és levédeti a reality-k új generációját, ‘A NAGY BASZÁS’ című sex-reality-t. És az utolsó, ezen nagyon mosolyogtam: valakik megittak három rekesz viszkit, és utánna még le tudtak ülni a gép elé, hogy megnézzék, létezik-e ellenfelük.

Láthatjuk, hogy Ágicát megbaszták, aztán lehet gyorsan korrigálni akart, és még utánnírta hogy + szopás. Minden érdekelte. A harmadik meg no comment, nem a GOOGLE-ben kéne megoldást találni, inkább keress fel egy orvost (bár megértem hogy nem akarsz vizitdíjat fizetni, meg hát kényes is…).

Hát igen, itt sem vagyunk biztonságban Pici legnagyobb barátjától, Kósa Márktól, és tantárgyától. Az egyetem mindenkit ronccsá varázsol, és annyira tönkreteszi az agysejteket, hogy arra sem vagyunk képesek emlékezni, hogy van szép honlap, ahonnan letölthető a jegyzet, és sokkal rövidebb azt begépelni a böngésző címsorába, mint ezt a GOOGLE-be… És megjelent kedvenc Laci barátunk is, akiről tudni kell, hogy tényleg jól számol fejben, de úgy látszik ezt valaki nem nagyon akarta elhinni, így megkérdezte a guglit, hátha Ő tudja Laci sötét titkát.

És tessék, megjelent a retteget PICI tantárgya is. Itt senki nem fog programkódot találni, és nem is fogok senkinek beadandót csinálni, elég volt egyszer túlesni rajta. 12 hetes terhes has képekben… Nem tudom hogy jutott el idáig, főleg meg azt nem, hogy miért nem a “KÉPEK” között keresett a GOOGLE-ben. A harmadikra meg csak annyit, hogy ne tűrd! Állj ki magadért!

Hát.. Rossz lehetett…

Nos, a mostani matinéba ennyi fért bele, a következő ilyen post remélhetőleg hamar, a háromezredik látogató megérkezésekor várható. Addig is folytatjuk a bulik “közvetítését”, remélhetőleg a következő most lesz ezen a héten a sörsátraknál (Csonti azt mondta lesznek sörsátrak, remélem hogy így lesz.). Addig is viszont látásra, Hölgyeim és Uraim!

Bábilon & Zsóóóófiii!!

Üdvözlök minden kedves olvasómat! Mostani bejegyzésünk megint két eseményről fog szólni, természetesen időrendi sorrendben. Következzen tehát az első része a mai post-nak:

Csonti szombat este szólt MSN-en, hogy megy fel az öccsével CopyCon-ra, és hogy nem akarok-e én is menni. Nem nagyon volt kedvem, meg hát a múltkori után amúgy is legalább egy hónapos pihenőre lett volna szükségem. Szóval megmondtam neki, hogy most nem megyek, inkább kérdezze meg Lacit. Ebben a pillanatban jött a következő ablak, melyben Laci kérdezte, hogy miért nem megyek… Elmondtam Neki is ugyan azt amit Csontinak, de a vége az lett, hogy meggyőztek. Elmentem fürdeni, majd Csonti írta, hogy lehet jön majd Bali, mert holnapra megvesszük az innivalót. Nos, a terv az volt, hogy 20:30-ra én ott leszek Lacinál, de sajnos Bali nem érkezett meg eddig az időpontig, így Csonti azt mondta, ne várjunk tovább, menjünk. Jöttek is, majd elvittek a Táncsisig. Kiszálltunk, felhívtam Lacit hogy jöjjön. Elég sokáig tartott amíg levánszorgott, de végülis leért. Szépen elgyalogoltunk a HEMO-ig, és ott találkoztunk Balázsékkal. Odaadtunk nekik egy kis pénzt, és Csonti “utasításba” adta, hogy milyen összetevőket vegyenek. Ezután lenéztünk a pincébe, de onnan visszazavartak, azzal az átlátszó ürüggyel, hogy még most van a “beállás”, és majd szólnak ha kezdődik. Jólvan, hát ha beállás van, akkor beállás van nincs mit tenni. Mi tehát álldogáltunk amíg ők beálltak, jött baszógép is, meg egy rendőr srác. Ők már eléggé kész voltak, állítólag megint balázsbuli volt nálluk. Közben Laciról már folyt a veríjték annyira meg akart inni egy sört, de hát Csonti nem volt szomjas, én meg ugye nem iszok többet Eközben persze sokan, nagyok sokan lementek, és senkit sem küldtek vissza… Biztosan azt gondolták, hogy öregek vagyunk már ehhez a bulihoz, vagy nem tudom, de elég furcsa volt az biztos. Egy idő után mi is beálltunk a sorba, és végre megkaptuk a jegyet. Lent eléggé katakombás hangulat uralkodott, minden szobából más zene szűrődött ki, és egy idő után nem lehetett levegőt kapni, mert karcag neXtGen ifjúsága már tüdőrákos. Elég hamar meguntuk ezt, ezért felmentünk meginni egy svepszt. Vagyis én svepszt, Laci egy elég márkás sört. Meg is jegyeztem milyen kis alkoholista. Na egy darabig még nem volt semmi, majd feljött egy lány, és szólt, hogy már beálltak, és kezdődik a … hát nem mondom hogy koncert, inkább előadás vagy vmi ilyesmi. Újra lementünk a katakombába, és tényleg, ekkor már volt valami. Laci gyorsan bevágódott az egyetlen ablak alá, ahol állandóan emberkék kukucskáltak be. Nem baj, tényleg jó volt, hogy mi legalább kaptunk levegőt. Egy darabig álldogáltunk, nevetgéltünk a sok részegen, dumálgattunk, majd ismét felmentünk inni egy svepszet (Laci újra sört kért), majd vissza le. És kezdtük előről az álldogálást, dumálgatást, és kezdtük kapni a babilon érzést. Jahh.. Mikor vége volt, felmentünk és jóó sokáig álldogáltunk a lépcsőn, közben beszélgettünk ezzel-azzal, és erről-arról. Mikor kellőképp meguntuk, Csonti felhívta a faterját, hogy jöjjön, és olyan 5-10 perc múlva ott is volt. Mondták hogy hazahoznak, de inkább hazagyalogoltam, végülis az egészséges életmódhoz a józanságon kívül hozzátartozik a sétálgatás is. XD

A következő buli másnap volt. Kezdődött ott a dolog, hogy mivel elég későn értem haza, szokásom sokáig aludni. Úgy kb. délig. De mivel húsvét hétfőn itthon kellett locsolkodni, vasárnapra terveztük, hogy átmegyünk tiszafüredre. Nos, ez még nem is lett volna baj, de Csonti elég hamarra datálta a debrecenbe való indulásunkat, konkrétan 16:40-re. Úgy terveztem nem lesz baj, hisz füredre mindig olyan 10 óra körül szoktunk indulni. Most nem igy történt. Kb. délben indultunk el, és elég sokáig ott időztünk. 3 óra valamennyikor indultunk el onnan, és apám nyugodt tempójával az út kb. egy óra. 4:10-kor hívtam fel Csontit, hogy mikor megyünk, és Ő azt mondta, ahogy vagyok menjek ki, mert itt vannak. Hmm, hát oké, gyorsan átvettem a ruhám, felvettem az előző nap kimosott cipőmet, kezembe vettem a fűzőt meg a pénzem, és már hallottam is hogy dudáltak. Kifutottam, és beültem. Már ott volt mindenki, Roli nevetett, Csonti nevetett, Balázs pedig megkérdezte, hogy nem kell-e kabát? Hát igen, azt bent felejtettem, de hát egyből jönni kellett, ez volt az “utasítás”. Kati kivitt az állomásra, majd Baliék megvették a jegyet. Kiálltunk, és vártuk a vonatot. Közben iszogattuk a vödröt. Ja, még megjött Csabi is. Bekötöttem a cipőmet is. Végre valahára megérkezett a vonat, felszálltunk, és birtokba vettünk egy üres kabint. Mindenki feltünően jól haladt a vödrével, de nekem valahogy nem ment. Csonti nyugtatgatott, hogy pedig ő keverte, kurva jó, meg hogy lehetek ilyen hogy nem iszom. Aztán Balázs kibökte, hogy az enyém EXTRA vödör. Megkóstoltam a Baliét, és tényleg, az valahogy kellemesebb volt. Mire megérkeztünk minden elfogyott, kivéve az én vödröm, meg az üveg whiskey. Debrecenben felszálltunk a villamosra, találkoztunk Csonti csoportársával is. A koliban beíratkoztunk, és felmentünk Csonthoz. Ott elég jól elbohóckodtunk (ez volt szerintem a legjobb része a dolognak). De valamilyen oknál fogva, úgy éreztük a szoba nem elégíti ki a szükségleteinket, ezért átmentünk a szomszéd szobába is bohóckodni, meg Csonti fentebb említett csoportársához is. Ott ment a legjobb zene, de sikeresen kinyomtam a gépét, és lehetetlen volt visszakapcsolni… Kaptunk tőle szívószálas innivalót (volt neki egy rakat), és megettük Józsi kornflékszét is. Mikor már eléggé elvoltunk, elindultunk a loviba. Volt egy sor. Álldogáltunk egy ideig, aztán volt akiket nem engedtek már be, és elkezdtek üvöltözni hogy: “sokan vagyunk úgyis bejutunk”, aztán pedig a “TOLD! TOLD! TOLD!” vezényszó következett. Bent már voltak egy páran, és egyből a szokásos túrába kezdtünk. Majd megálltunk a “bárpultnál” és mindenki fizetett mindenkinek.


Balázs már hamar eltünt, mi Csontival meg bementünk előre. Elég sokáig voltunk ott, sok lökött emberrel együtt. Csontit valaki megtaposta, vagy Ő taposott meg valakit már nem tudom de a lényeg, hogy mondtam Neki üsse meg… Á összességében rohadt jól szórakoztunk ott bent, de a végén már annyira rohadt meleg volt, hogy csak vizet tudtunk inni. A WC-ben minden kézmosó el volt dugulva papírral, de ez még a jobbik, mert a nőibe bokáig tocsogtak a szarban a csajok. A DJ-k megint eszméletlen beszólásokkal tarkították a zenét, bár ez igazából csak a buli utáni videókból üt nagyot Tényleg bekapcsolhatták volna a légkondit, vagy nem tudom, de rohad meleg volt, és hát a PÁRA. Tisztára mint egy jungelben. Egy idő után valahogy elvesztettük egymás Csontival, próbáltam megkeresni de sehol senkit nem találtam, ezért beálltam a pulthoz, hátha jön. Nem jött. Ittam még valami löttyöt, utánna mivel elve fáradt is voltam, meg nem is találtam senkit, és ráadásul idő is volt, elindultam ki az állomásra. Hideg nem is volt, de sikerült belelépnem egy akkora pocsojába, amitől bokáig tiszta víz lettem. Apropó cipő: Nem tudom milyen emberek járnak oda, gilette pengével díszített cipőben, de más magyarázatot nem tudok találni arra, hogy SZÉT VAN VÁGVA A CIPŐM OLDALA. Még ha a talpa lenne, megértem, na de az OLDALA?! És jó lenne az is, ha nem járnának olyan emberek, akik trafóolajban mosnak, és még rá is kenik a másikra (ugyanis a cipőm kimoshatatlanul foltos lett). Mikor itthon leszálltam már elég hideg volt, de gyorsan szedtem a lábam, és sikerült nem megfáznom. A buli után Csonti elmesélte, hogy milyen lett a szoba, mikor visszament szerdán: mindenhol kornfélksz és perec- meg ropidarabkák, egy pohár összetört, a WC-ben véres lett a fal, és minden ragadt a kóláspiakeveréktől. Azt mondta takarított egy ideg… Azt persze már soha nem tudjuk meg, hogy mi mitől/kitől lett, ez ugyan olyan rejtély marad, mint amikor egy lovi után úgy keltünk hogy oda van hányva a matrac lábához… Összességében tehát nagyon jó buli volt, és attól függetlenül, hogy nem az én stílusom a zene, nagyon jól szórakoztam egész este.
Álljon itt egy videó a diszkószarkeverőkről, csak hogy legyen valami elképzelésetek a dumákról, és hogy miért az a cím, ami:

The Blair Witch Project

Nos, lássuk mi történt ebben a másfél hétben, míg nem írtam egy bejegyzést sem.

A szokásos szerda helyett most kedden volt a buli, mégpedig a Bázisban. Elvileg valami nőnapi őrültség lett volna, ahol kiválasztják a legszebb partycsajt, meg a nők welkámdrinket is kapnak. Mi csak Bárány miatt mentünk, de igazából a három plakátból csak egyen volt rajta, és nem vagyok biztos benne, hogy Ő zenélt azon az estén. Kedd este -mint megszokhattátok- felültem a vonatra, majd elindultam Debrecenbe. Csonti már előre megvette az egy literes Jim Beam-et, és csinált jeget is. Az út nem volt valami izgalmas, mikor megérkezett a vonat, felszálltam a villamosra, majd kirobogtam a kolihoz. Ott a csávó megkérdezte mit szeretnék, én meg mondtam hogy “látogatóba jöttem”. Erre jött a “Te voltál már itt, tudod mit kell írnod”. Hát persze hogy tudom! Mikor megkaptam a kis kártyám, felrohantam, bekopogtam, majd benyitottam. Csonti ott terpeszkedett egy pólóban és kisgatyában, Ádi az ágyon ült, Józsi meg pizzát majszolt. Kényelembe helyeztem magam, dumálgattunk. Ádám felvetette, hogy ez a tevékenység eléggé unalmas, és jó lenne, ha Csonti “felszolgálná” az innivalót. Kitanakodtuk, hogy melyik pohár kié lesz, és mivel a rózsaszínt Csonti lefoglalta, a kékbe meg víz volt és azt nem akartam választani, kizárásos alapon megkaptam Józsi bögréjét. Józsi felajánlotta a kis bögrét, amit anno felespohárnak kimérésre használtunk, mondtam is neki, hogy annak is megvan a saját története – eközben Csonti alig birta behunyni a kidülledt szemeit miközben a “kusssssssss márrrr” szavakat “suttogta”.Ezután végre a csaphoz jutottam, mivel el akartam mosni a bögrét. Ahogy aláraktam a melegvíznek, hirtelen nagy csattanás rázta meg a 2309-es szobát. A bögrét a fülénél fogtam, de a meleg úgylátszik kicsit jobban kitágította a kerámia részecskéket, olyannyira, hogy a bögre 5 centire eltávolodott az akkor már darabogban heverő bögre fülét. Igazából nem tudtam mit tenni, Józsitól bocsánatot kértem amiért eltört a bögréje, és Ő tudatta velem, hogy egy osztrák benzinkútról volt, de nem haragszik. Sőt, még én élhetnék kárpótlási kérelemmel, mivel az osztrák kerámai sikeresen szétvágta az újam. Ezért a későbbiekben egy zsebkendővel az újamon fogtam a bögrét. Ezen a ponton még nem állt meg a bögre okozta negatív hatások folyama. Csonti kihozta a gyönyörűséges Jim Beam üveget, mely érintkezve a szoba melegével, még gyönyörűbben elkezdett gyöngyözni. Aztán elővette a nem annyira gyönyörűséges zacskós jeget, de hát végülis nem a tálalást kell nézni, hanem a tartalmat. Az pedig elég gyorsan elfogyott. De közben, csak hogy visszatérjek a bögre átkára, alattam elkezdtek gyűlni a kólásviszki foltok. Szerencsére kőpadló felett ültem, így nem a szőnyegre csepegett a cucc. Csontiék “megvádoltak” azzal, hogy kilögybölöm az értékes nedüt, pedig ez nem így volt. Elővettem legélesebb látásom, és megállapítottam, hogy mikroszkópikus repedés fut körbe a bögre alján, és ott a szénsav miatt kibuggyan a szörp. Csonti megerősítette eme felvetést, szóval a gyanu az előbb bizonyítottan selejtes anyagból készült osztrák benzinkutas bögrére terelődött. Mikor feléltünk mindent, köszöntünk Józsinak, majd elindultunk. Ádival visszavettük a diákjainkat, majd elindultunk. A megfelelő megállónál leszállva, bementünk a JAZZ-be. Ezt a helyet nem szeretem, azt hiszem már le lett írva hogy miért. Csontiék egyből kikértek egy adak viszkikólát, majd felmentünk szeretett boxgépünkhöz (emlékszetek, itt ütöttem nagyobbat mint Zoli ). Csonti bedobta a százast, majd azt mondta üssem meg (mármint a gépet). Én mondtam, hogy áá minek, meg amúgy is gyenge vagyok meg én az eszemmel ölök nem a kezemmel, de hát hajthatatlanok voltak. Odamentem, megpaskoltam a bogyót, kaptam a nevetést, de végre békénhagytak. Ádi le akarta rugni, de ez nagyon nem sikerült neki. Olyannira, hogy szépen el is fikázott, Csonti meg nevetett mint az állatt. Visszatekintve a kis fal melletti támaszkodóra, ekkor már rengeteg pohár sorakozott ott. És innen kezdődnek a bajok.

Átmentünk a Bázisba, odáig megvan, hogy kifizettem a jegyem, és megkaptam az italjegyeket. És kész. Talán még annyi, hogy amikor megkaptam a tombolát, miután leadtam a kabátot. Ezen kívül semmi nincs meg. Ja de, még annyi hogy leszakadt az övemről a fém védőke, mert egyszerűen nem fért át a nadrág övtartóján (persze átfér, de akkor már nem fért át értitek). Ezért fizikailag megerőltettem magam, és rántottam rajta egyet, mire az leszakadt. De tényleg ennyi.

Kb. ez az egyetlen vizuális emlék bizonyítja hogy ténylegesen bent voltunk, és még eltünk. Ezzel nem csak én vagyok így, Csonti beszámolója is csak öt szóból állt: “Nem emlékszem én se semmire!” Csonti bunkóskodott egy sort – legalábbis Ádám szerint, bár Csontiról el tudom képzelni, hogy ennyi ital hatására visszatért a régi énje egy kis időre A következő emlékem, hogy kint ülök a hidegben, rajtam a kabátom, és szorongatom a telefonom, ami ki volt kapcsolva. Emlékszem, hogy bekapcsoltam, és 3:40-et mutatott. Már annyira reflexszerűen belémrögzült hogy ilyenkor indulni kell, hogy felkeltem, és kitántorogtam az állomásra. A vonat már bent állt. Ahogy beültem a vonatba, egyből elaludtam, és nem is zavart meg senki az út során. Nem tudom hogy ébredtem fel pontosan a Penny vasúti átkelőnél, de felébredtem, és sikeresen hazagyalogoltam. Ettem egy kicsit, közben neteztem, de másnap olyan voltam mint a mosott szar. Ilyen állapotot kívánnék a legnagyobb ellenségemnek, egy szűnyogokkal teli szobában, mivel annyira nem lenne ereje, hogy elhesegesse a zummögő fenevadakat (tapasztalatból mondom, de hál istennek itthon nem voltak szúnyogok).

Következő buli VASÁRNAP lesz, a DISZKÓSIT:

Pöttyös: Még jó hogy CSAK kettő VOLT belőle…

A cím ránézésre sokat nem árul el, legalábbis “kívülállóknak” nem. Kívülállók alatt értek mindenkit, aki nem volt ott a bulin, vagy nem meséltük még neki a történteket. Hogy érthetőbbé tegyem az egészet, íme, leírom Nektek is:

Szerdán Dévényi Tibi bá “zenélt” a loviba. Délután 5 felé hívtam fel Csontot, hogy na akkor lesz buli vagy nem lesz buli. Azt mondta lesz buli, de még milyen, és hogy Andrisékhoz megyünk, mert szólt, hogy igyunk ott. Ám legyen. Gyorsan elköszöntem, mert ha a 18:45-össel akartam menni, bizony sietnem kellett. Bevágódtam a kádba, megfürödtem, megmostam a hajam. Készülödtem még egy kicsit, majd elindultam. Az út olyan volt mint a többi. Ebesnél szokásos módon felhívtam Csontit, aki közölte, hogy nem jön ki elém, menjek fel. OK, így tettem. Bevillamosoztam az egyetemig, utánna “beíratkoztam” a koliba, felmentem Csonthoz. Már ott volt Ádám is. Csonti egyből kikapcsolta a TV-t, mondta hogy már nagyon vártak engem, és hogy ideje volt már hogy megérkeztem. És már menni is akart. Széttárt karokkal kérdeztem, hogy miért, az Isten szerelmére, miért kellett bejönnöm!? Mintha nem tudtunk volna találkozni a pláza előtt (mivel mentünk a TESCO-ba). Na jó, visszakapcsolta a TV-t, és vártunk még 5 percet. Ezután felkerekedtünk,és kimentünk a villamosmegállóba. Ádi próbált jegyet venni, de “nem szolgálták ki” = összedobtunk Neki egy jegyrevalót, és utánna már simábban ment a kiszolgálás is. Felszálltunk a minivonatra, minden megállóban néztük hogy van-e ellenőr, mivel Ádi nem akart lyukasztani. Sikeresen, és ellenőrzés nélkül eljutottunk a plázáig. Onnan elgyalogoltunk a TESCO-ig, mivel a karcagon szétdobált szórólapon elég olcsón ajánlotta a whiskey-t és a Jägermeister-t. Ó, de miért is működne akármi is NORMÁLISAN debrecenben? Egyáltalán nem azok az árak fogadtak minket -mint nagykereskedőket – és ez elszomorító volt. De minden esetre mégis csak a jó öreg Jäger mellett döntött mindenki, majd elindultunk valami üccsit keresni. Végülis 2 liter zup (cigányul), vagyis 7UP lett a cserépszavazás eredménye. A pénztárnál nagy boldogan újra felmutattam a személyi igazolványom, majd indultunk is a pálcásbusz-megállóba. Ádám vett egy jegyet, majd lyukaszott. Valami nem stimmelhetett a lyukasztóval, vagy az aznapi kód 555 volt, mert csak 1 lyukat kapott, az 5-ösre. Ezen jót derültünk (Ájgner Szilárd szavaival élve, akit amugy nem nagyon birok). Lassan odaértünk a Lovihoz, felhívtam Andrist, hogy jöjjön ki elénk, mert befizetjük magunkat, és addig valaki vigyázzon a csomagra. Meg is jött, pont akkora mikorra mi odaértünk. Találkoztunk még Feccessel is, aki azt mondta be nem teszi a lábát oda. Végülis mindegy, mi bementünk, Ádi befizetett mindenkit, utánna jöttük is ki, majd Andris volt a soron. Utánna elindultunk a koliba. Megkaptuk a kis kártyánkat, majd elfoglaltuk a konyhát. Itt feltörtek az emlékek: a jo kis kaja (forró tészta + kézzel evés), a hűtő kettétépése (by Gombeee), meg a fal összegányolása. Ez egy darabig eléggé lekötött minket, nevetgéltünk, és vártuk a többieket. Na egyszer betoppant egy csaj, akik ÁLLíTÓLAG jöttek volna a buliba vagy mi, de mint azt megszokhattuk a csajoktól csak azért jött mert kellett neki valami. Esetünkben az, hogy valaki kibontsa a pezsgőjüket, amiből még egy kibaszott tiszteletkortyot sem kaptunk. Jó, amugy is szar pezsgő lehetett, leszarom. Andirs lyukatlőtt a falba a dugóval, mi meg már kezdtünk rosszul lenni attól, hogy vártuk a többieket (addig nem akartunk belekezdeni a piába). Előkerült a porto. Csonti már a látványtól szarul lett, és azt mondta hogy az este nem iszunk rumot, és hogy takarítsák el a szeme elől. Ádi közben leszarta a többieket, és kiöntött egy jóó emberes adagot a műanyag pohárba. Hát mit ne mondjak, pofás feles volt, ráadásul a keményebb, kétpofás fajtából. Utánna már visszafogottabb volt, és jó debreceni szokás szerint 3-4 centeket töltött ki. Csonti már alig tudja meginni a tényleges felest. Elszokott már Karcagtól (ahol tényleg kiöntik a felest). Andris hozott valami bort is, próbálta nem úgy felbontani mint a múltkor, mikoris szanaszét törte az üveget. Dumálgattunk még, Csontival sikeresen rábeszéltük Biromavodka gyereket a rumra + vodkára. Hát kinyirta. Nem baj, régen ivott, meg laptopot is kapott a lába miatt. Lassan elfogyott a pia, ézért átmentünk brunyálni, majd Csontinak jött az ötlete: “Igyunk EGY pohár rumot.” Jólvan Csonti igyunk. Átmentünk, kiöntöttük és lehúztuk. Láttam a sok könnyel teli szemet. Nem a boldogság könnyei voltak. Annak a 60% etilnek voltak a könnyei, ami a rum színezék és illatosítás mellett található a piában. Miután megráztuk magunkat, elindultunk a loviba. Gyorsan átbattyogtunk, bementünk, letettük a kabátot. Vagyis Ádi letette volna őket ha van hely, ezért a legeldugottabb fasza helyen vették csak be, ráadásul úgy, hogy a két kabátot egy szám alá vették. Igy történt hogy Ádival egy számot kaptunk. Irány a pult, nézzük mi az akciós pia. Emlékezzünk csak vissza, mint mondott Csonti: “NE IGYUNK RUMOT”. Na, találjátok ki mi volt az akciós. Segítek, nem sör, és nem is vodka. Hát persze hogy BACARDI RUM. Na jó, hát mivel akciós, sima ügy hogy bizony az este rumozás lesz. Mászkáltunk, tettük a szokásos köröket, táncoltunk. Végre megérkezett Dévényi. Be is mentünk “tombolni”, majd jöttek a labdák. Hopsz első körben Ádi kinyúlt és úgy húzta vissza a kezét hogy benne volt egy labda. Csonti örjöngött, azt mondta a következő az övé lesz. Számoljunk utánna. Vagyunk kb. 3000-ren, ebből maximum 300 ember a potenciális labdaszerző, mivel dévényi nem olyan kraftos hogy eldobja a bárpultig a kínai labdáját. Szóval 300 ember, és Ádám, aki Csonti és mellettem állt már kapott. Nem kell ismernem a kalkulus összes köcsög szabályát, hogy kijelentsem: Dévényi random módszerét ismerve ez lehetetlen kijelentés volt Csontitól. Dévényi dob, Csonti kalimpál, és JEE övé lett a BALL. Akkorát flesseltem, nem akartam elhinni. Hogy a rákba történhetett ez meg?! Na mind1, akkor már kaptam, hogy “hehe csak nekem nincs labdám”, Csonti mondta is hogy a következőt el KELL kapnom. Jó, próbáljuk meg. Több labda nem jött felénk.

Nem baj, végülis hozzá szoktam már hogy Dévényi mindig az ellentétes oldalra dobja a labdákat, szóval leszartam. Csontiék egy darabig vigyorogtak, meg nevetgéltek, örültek mintha gyerekkorukba nem lett volna labdájuk. Nézegettem én is, akkor már aláírás egy fikarcnyi nem volt rajta, ugyanis ha hozzáértél lekopott a szaros kínai filc. Viszont egyszer csak megtörtént. Mivel Csont úszott a mámorban mindenkinek mutogatta a labdáját, és megkérdezte a csajoktól, hogy mit tenne meg érte, stb. Gondolom Ő (akiről most szól ez a pár mondat) kb. ugyan úgy felbaszhatta magát Dévényin mint én az EFOTT-on, és nemes egyszerűséggel kiverte Csont kezéből a lasztit, majd továbbállt. Csonti kidülledt szemekkel nézte a labda röppályáját, mi Ádámmal megadtuk a momentumnak a kellő tiszteletet, és csak akkor kezdtünk el nevetni, mikor Csont felocsudott. Eztuán jött a második stádium, minden mondatba bele kellett szőnünk valamilyen módon a labda szót. Ádi mutogatta neki az övét, Csonti meg csak búsan nézte, és hajtogatta hogy milyen köcsögök vagyunk. Menni kellett inni újra. Eljátszottuk ezt egy párszor. Lassan azonban idő volt. 3:30-ra terveztem az indulást. Ádi kivette a kabátokat, mivel “dolga volt”, így Ő is menni akart. 3:38-kor már nem birtam tovább (Csonti beszélgetett, Ádi meg várta Őt, de mivel a vonat nem várt engem, menni kellett), és elindultam. Eléggé eröltetett menetben kellett mennem, de végülis sikerült kiérnem. A vonat már ott volt, felszálltam, és olyan jót aludtam, hogy ilyet még nem sikerült vonaton aludnom. Itthon leszáltam, hazabattyogtam, ettem majd alvás. Összességében elég jót buliztunk, sokat nevettem jól éreztem magam, és szerintem a többiek is.

 

Következő mini-PATT szombaton volt. Csont barátomnak osztálytalálkozója volt, és azt mondta nem akar sokáig ott ülni a volt “matyikkal” (szó szerint így irta), tehát menjünk fel a HEMO-ba. OK, megszokott időben ott voltam Lacinál, Ő szarakodott a Linux-al (nem bírta felrakni az Azureust), majd ítam Csontnak, hogy hol van már. Azt mondta mennek majd a toronyba, onnan meg a HEMO-ba, tehát menjünk mi is. Ja, hozzá kell tennem, olyan áramszünet volt, hogy még a közvilágítás sem működött a város egyik felén (E.ON, GRATULÁLOK – köcsögök). Tökre be voltam szarva. Olyan sötét volt, hogy a telefonommal kellett világítani, hogy lássam merre megyek! Na tehát ott tartottam, hogy felmentünk a HEMO-ba. Laci komámmal beültünk, vettem két sört és vártunk. Közben dumáltunk, hülyültünk. Jött Saca, leült vagy 5 percre. Kérdeztem mi újság, unatkozott otthon-e, és természetesen a válasz igenlő volt. Mondtam neki jön majd Csonti is, most az Oroszlánba vannak (már felhívtam, mert nem jött). Azt mondta Saca ott nincsennek. Utánna elment, mi meg Lacival ültünk tovább. Már vagy a harmadik sört pusztítottuk, mikor beállítottak Csontiék. Na innestől jöttek az emberek, Fecces, Szaros, Beatlis… Jól elbohóckodtunk, Laci közben megtalálta Anett kettőt (értsd: vékony, vámpírfehér, baszottnagymellű), és ezen flesseltünk (vagyis a tejcsárdán, és azon hogy fér el a vékony kis testin). Megkérdeztem tőle, hogy szerinte hogy nézne ki melltartó nélkül, mert hát valljuk be eléggé hullámzottak sétálás közbe, de bölcsen csak ennyit felelt: “Ki faszt érdekel már akkor?!”. Megbeszéltük, hogy két hét múlva (vagyis már csak egy) megyünk majd fel Egerbe, lesz valami nagy kocsmatúra vagy kocsmafeszt, vagy valami hasonló. Ó a legjobbat kihagytam: Kacsa, Fodor Dávid kicsit be volt rugva, és ki akarta szívni egy csaj bőr (vagy annak látszó) csizmáját kevés sikerrel. Közben csúszott-mászott, még a kidobó is rászólt, hogy szedje már össze magát. Erre még Ő sértődött meg. Amúgy a kidobó rászólt Pözsda hirtelen felindulásból mostmárpunk-vagyok öccsére is, aki kicsit kapta az ívet. A másik gyerekről nem is beszélve, akiről megállapítottuk, hogy tuti Beatlis a mentora. Megérkezett Tőkés Józsi is, szokásához híven be volt rugva mint az állat. Ezután még ültünk ott, dumálgattunk erről arról, majd átmentünk az IFI-be. Laci ide már nem jött fel, mivel “dolga volt”, ment haza Lost-ot nézni. Fent az IFI-be igazából sokminden nem volt, kivéve egyet, de azon kurva jól szórakoztunk. Van egy nő karcagon, a nevét nem tudom. Tényleg nő, mivel van egy gyereke is. A hangja kb. olyan mint aki cigirákot nyelt és nem öblítette le, nem is néz ki hiperül, szóval nem egy főnyeremény, akárki is csinálta fel, szégyen. Na szóval ott volt ez a nő, és annyira be volt tütüzve, hogy a táncba egészen elképesztő akrobatikus elemeket vitt be. Mint pl. a “nyújtott lábbal rakd le a tenyered a földre” vagy “forogj körbe a tengelyed körül mint merry poppins”, stb. Ezen Csontival szanaszét nevettünk magunkat. Közben persze jöttek a teóriák, hogy vajon mi van a gyerekkel (aki amúgy nem öreg, tehát egy anyától szemrebbenés nélkül elvárnám hogy otthon legyen vele). Hozta vajon a bébiörzőt? Vagy új papát szeretne neki? Ki tudja, de a lényeg, hogy mondtam szarosnak mennyen rá, lesz egy fia. Álldogáltunk ott még egy darabig, majd mentünk. Tényleg nem volt ott már szar se. Csonti azt akarta, hogy kísérjem el a sötétbe, de megmondtam neki, hogy Te azt a sötétet még nem láttad (Ő világosban ment még el otthonról). Mikor megmutattam neki merre megy, csak ennyi jött ki a száján : “ohh”. Hát igen, ezért nem megyek arra. Ezzel kezeltünk, és hazamentem. Szokásos, és kihagyhatatlan kajálás után lefeküdtem aludni, ezen a héten meg nem mentem sehova. De a jövőhét kemény lesz, természetesen azt is olvashatjátok majd itt, a Pörköltblogon! Na pá!